2010. május 8., szombat

Vadászat

Borús, szeles nap volt, néha egy-egy esőcsepp zuhant a föld felé, majd finoman koppant a száraz földön. Napok óta nem volt kiadós eső a gyerekek nagy örömére, a veteményes bánatára. Mivel úgy tűnt hamarosan talán jöhet egy kis áztató zuhanyfüggöny, rohanvást dolgozott az udvaron két fiatal.
Joe bácsi miután felrotálta a kert egy darabkáját, lenyírta a füvet, rendezgette szeretett birtokát. Ezalatt törékeny felesége a frissen fellazított talajba palántákat helyezett. Mindketten serényen dolgoztak, majd hirtelen mély morgás zavarta meg a lázas munkát. Bagira, a fekete párduc lassan, méltóságteljesen lépkedett elő a szomszéd magas fűszőnyegéből. Kecses, nagyon gyors állat, kiváló vadász volt, ritkán érkezett haza zsákmány nélkül. Kiszemelt áldozatait aprólékosan, nagy gondossággal cserkészte be, majd villámgyors lerohanással terítette le. Morgására Joe bácsi felkapta fejét, és összenézett a közelgő vadásszal. Nem érkezett üres kézzel a kis vadóc, a szájában egy lábatlan lény izgett-mozgott, próbált szabadulni. A cica persze nem engedte el, hanem odavitte két szeretett gazdájához, és letette eléjük.
Kedvenc szokása volt, hogy zsákmányát bemutatja a két simabőrűnek, akik rendszeresen etették, ápolták őt. Büszkén vitte szerzeményét most is eléjük, és várta a dicséretet. A szokásos elismerés simogatás formájában meg is érkezett, a sérült préda pedig elkezdett szép lassan menekülni. Bagira fél szemmel figyelte a lassan kígyózó hüllőt, és várt. Még játszani akart, éhes nem volt. Ezek a csúszómászók amúgy sem finomak, inkább megvárja majd a vacsorát. Letelepedett két ágyás közé, és nézte a lassan távolodó menekülőt. Ránézett kétlábú barátaira, ők is szemmel tartották az eseményeket. Tudta, cselekednie kell! Ismét lerohanta  áldozatát, feldobta a levegőbe, kicsit megpofozgatta, majd roppantott rajta egyet. A játék pár perc alatt véget ért, a természet törvénye alapján ismét ő került fölénybe. Nézte, ahogy Joe bácsi eltakarítja az áldozatot, majd lepihent. Büszke volt magára, a sok egér és vakond után megbirkózott ezzel a furcsa tekergőző lénnyel is, bebizonyította környezetének, hogy milyen ügyes vadász ő.
Valóban az, minden egér, pocok, madár, de még a patkányok is félnek tőle. A madarakat a gazdik védik ugyan, de nincsenek mindig a közelben, olyankor bemutatja rajtuk is a tudományát! Holnap talán újabb ajándékot tehet le a teraszra, vagy közvetlenül az emberek lába elé. Majd meglátjuk, a kis rozsdafarkúak mindenesetre aggódva figyelték a rettenetes vadászt a kerítés oszlopáról. Őket reméljük nem bántja! 

7 megjegyzés:

Gasztrokalauz Herr Ludwig írta...

Nagyon jó, mi is most költöztünk kertes házba, és most ismerkedem az itteni élettel. Leginkább a kuta örül neki.

Üdvözlettel: Lajos

Joe bácsi írta...

Kertes házban élni teljesen más mint panelban, rengeteg élményt hordoz magában. Csak oda kell figyelni a természet hangjaira, eseményeire, és felejthetetlen lesz! A kertben pedig mindig lehet sütni-főzni....

Névtelen írta...

Ez nem sikló!!!! Hanem egy nagyon ritka fajta ún. lábatlan gyík (Anguis fragilis) szigorúan védett... de egyébként jók a képek, jó az oldal csak így tovább! Minden jót! :-)

Berecz Áron

Joe bácsi írta...

Valóban, bár nehezen győztél meg! Hosszú internetes kutatás után azonban belátom, ez tényleg lábatlan gyík! Valóban védett, eszmei értéke 10000 ft. Ez ugyan a cicát nem érdekli, de ha tudtam volna, kimentem szegényt. Majd legközelebb, hüllőkből nem vagyok jó! Köszi az infót!

Crimson Velvet írta...

Tetszett, ahogy megírtad...
és milyen jó, hogy fotókkal illusztráltad, így legalább kiderült cicusotok "költséges" hobbija! :)

Ágnes írta...

A cicákra nagyon vigyázni kell, mert az ösztön dolgozik bennük. Nálunk, csak varangyok vannak, nem is engedem a közelükbe, bár szerintem félnek is tőle. Bezzeg az egér vidáman garázdálkodik! Már többször oktattam a család ezen állatait, így néz ki, és ezt kell megfogni! Eredmény nincs, de nem adom fel!

Joe bácsi írta...

A mi cicáink az egereket is írtják nagyon, ügyes kis vadászok. Elkapják a patkányt is, és mióta vannak, azóta nem is találkozunk nagyon egerekkel a ház környékén. Ha mégis, elég megmutatnom a macskának, szagot fog, és hamar elkapja a hívatlan vendéget. Szerencsénk van velük!

Megjegyzés küldése