A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ez van. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ez van. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. július 27., péntek

Lehengerlő henger

    Biztosan sokan vannak úgy mint én, hogy a nyári szabadság nem csak a pihenésről szól. Ilyenkor minden évben akad valami nagyobb tennivaló a ház körül, ilyen-olyan felújítás, javítgatás. Olyan emberke vagyok akit kicsit sem vet fel a pénz, és mivel nem vetek meg semmilyen kétkezi munkát, szinte mindent magam végzek el. Csak a legszükségesebb esetekben hívok szakembert.

2011. szeptember 12., hétfő

Árokban

Fotó: Kötél Életmentő Egyesület
   Ismét hozta a tőle "várható" izgalmakat a 67-es út alattunk húzódó szakasza. Reggel hat órakor, a még csendes reggeli napfelkeltében, a kávémat kortyolgatni mentem ki a teraszra. Arra lettem figyelmes, hogy az érkező autók folyamatosan lassítani kezdenek alattunk. Ez nagyon ritka, szinte mindig balesetet sejtet...

2011. szeptember 8., csütörtök

Gyorsak voltak a jelentkezők



   A tavalyi "tanévre meghirdetett időpont rekordgyorsasággal megtelt!" - írtam ezt egy évvel ezelőtt szeptember 13-án, a sítáborral kapcsolatban. Sokan meglepődtek akkor, kicsit még én is. Ma újabb rekordot állítottunk fel...

2011. augusztus 23., kedd

Sokat sok csapásra...

   A nyár elejére nem voltak jellemzőek, sőt amióta egyre inkább háttérbe szorul az otthoni állattartás, azóta amúgy is egyre kevesebb van belőlük. Mostanság azonban - az ördög tudja honnan-, tömegével szálltak meg bennünket, és folyamatosan megy az inzultus. Most is...

2011. május 17., kedd

Fagykár



    Milyen jó, hogy nem vagyok mezőgazdász! Minden évben sújtja valami a növényeket, a termést. Tavaly az özönvízszerű esőzések tettek tönkre nálunk is szinte mindent, idén mérhetetlen szárazság van. Itt a faluban, nem esett lassan két hónapja számottevő csapadék. Porzik a föld, nem fejlődik a veteményes. Tudom, öntözzünk...

2011. április 4., hétfő

Vihar, majd mégsem

    A hétfői nap mindig pocsék egy munkahelyen, hiszen a hétvégi "lazulás" után ki szeret újra munkába menni? Én egyébként általában igen, mégsem rajongok a hétfői napokért. Ennek inkább az az oka, hogy mindig túlzsúfolt, és hosszú. Ilyen az órarendem. Mégis elterveztem mára egy kis fűnyírást, mivel a tavasz melegedő napsugarai alaposan el kezdték húzni a fűszálakat, az eső áztatta talajból. Minden évben az elsők között állok neki ennek a munkának, idén azonban mindennel el vagyok maradva, így a hétvégén más kerti foglalatosságok, valamint a futás, távol tartottak ettől a ténykedéstől. Fáradtság ide vagy oda, ma azért neki szerettem volna állni. Nem sikerült...

2011. március 6., vasárnap

Kinyúltunk a tavaszvárásban

   Enyhe napra ébredtünk. A régen látott kápráztató napsütés, a naptárral együtt tavaszt hirdetett. Reggel beleolvasgattam kedvenc blogjaimba, amelyek közül szintén sokban a várva várt évszak eljövetelét vetítették előre. Megjött Charlie a vörsiek híres gólyája, nyílnak több kertben a virágok. Nyílik nálunk is a krókusz, ezen kívül azonban minden kopár. Minden adott volt tehát egy kellemes naphoz, majd első lehangoló lépésként megnéztem az időjárás előrejelzést....  

2011. március 2., szerda

Nyílt napi ráfizetés

   Tegnap és ma nyílt napot tartottunk iskolánkban. Ilyenkor az első két óra szabadon látogatható, kicsit belenézhetnek a szülők az iskolai életbe. Minden évben nagy az érdeklődés, megtelnek az osztálytermek anyukákkal, apukákkal, nagyszülőkkel. Közben a rendőrök kint az utcán örülnek a rendezvénynek...

2011. január 9., vasárnap

Felázva

    Karácsonykor esett utoljára környékünkön. Most mégis minden csupa sár, a talaj pedig besüpped egy-egy súlyosabb lépés alatt. Bundás is szép nyomokat hagy az udvarban, amerre csak jár. Kedvencem a képen látható apró kis láblenyomat.

2010. június 21., hétfő

Békainvázió

   Még gyermekoromban történt egyszer, hogy a Tókaji-parkerdőbe vezető úton nem lehetett lépni, annyira hemzsegett a békáktól. Mivel nem rajongok különösebben a kétéltűekért, igencsak megmaradt bennem az élmény. Akkoriban eszembe sem jutott volna, hogy egyszer az otthonom környékén is ilyen veszély fenyeget majd.

2010. június 17., csütörtök

Búcsú...(?)

   Vége az idei tanévnek, bezárta kapuit az iskola szeptemberig, legalábbis a diákok számára, hiszen a pedagógusoknak még hetekig be kell járni, majd augusztustól ismét. Gyerekek és tanárok egyaránt örülnek a nyári szünetnek, mindenki várta már ezt az időpontot. Való igaz elfáradtunk. Lassan jöhet a pihenés és lazítás, amit növendékeink már el is kezdtek. Mégis az örömbe ilyenkor némi bánat is vegyül....

2010. május 15., szombat

Elmosta az eső a kerékpártúrát

   Hetekig vártuk a mai napot, közben folyamatosan néztük az időkép jóslatát. Sokáig erre a napra tiszta, napsütéses időt igért, majd egy hete gyökeres változás állt be időjárásunkban. Onnantól kezdett egyre rosszabb sejtés kialakulni bennünk, de a reményt az utolsó pillanatig nem adtuk fel. Egészen a túra indulási időpontjáig kitartott lelkesedésünk, majd mint Füles lehorgasztott fejjel vettük tudomásul a megváltoztathatatlant.

2010. május 6., csütörtök

Kutyachip

   Túl vagyunk az éves kötelező veszettségi oltáson, mármint leginkább nem én, hanem a kutyám. Én csak annyiban, hogy ezt is kicsengettem a zsebemből, Kicsi pedig reméljük egy évig újfent nem lát állatorvost. Velem tehát nem árt még vigyázni, nincs oltásom, és harapok! Az idei év egyébként abban volt különleges, hogy kötelezővé tették a kutyachip beültetését, és most azt is megkapta.

2010. április 16., péntek

Csodálkozzunk?

   Olvasom a cikket, 12 százalékkal esett vissza az üzemanyag iránti kereslet Magyarországon. Hűha! Ezen most csodálkozni kéne? Lassan 100 forinttal fizetek többet a benzin literjéért, mint egy évvel ezelőtt, és még nincs csúcson az ára. Majd nyár közepén nézzük meg, akkor mibe fog kerülni!

2010. április 15., csütörtök

Beetetés

   Érdekes cikket találtam az egyik hírportálon, ami nagyon már meg sem lepett, sőt, tovább erősített abban a hitemben, hogy a különböző élelmiszergyártó cégek folyamatosan hülyeségekkel traktálnak minket, a reklámokban elhangzó állításokkal jól beetetnek minket. Az igazság az, hogy soha nem tudhatjuk, mit is eszünk valójában!

2010. április 2., péntek

Türelemgyakorlat

    “Legyen bátorságod elviselni az élet nagy fájdalmait, türelmed szembe nézni az apróbbakkal. S mikor elvégezted napi feladatodat, békében térj nyugovóra. Isten ébren virraszt.” (Victor Hugo)
   Senki ne gondoljon semmi különösre, ezt a gyakorlatot az élet hozza magával. Ma délelőtt néhány rutindolgot, apróságokat kellett elintéznem, ehhez képest elég nagy önuralomra volt szükségem a megvalósításhoz. Péntek délelőtt, fizetésnap, hosszú hétvége előtt, vasárnap húsvét. Mindezekbe a dolgokba bele sem gondoltam addig, míg át nem éltem a kalandos pillanatokat.