Rövid helyzetjelentés, már elkezdték a fecskéink a tojások költését, legkésőbb két hét múlva kikelhetnek a fiókák. Nagyon örülök, mert mindegyik fészkünk végül gazdára talált! Műfészket itt a városban még nem találtam, Pestről kellene rendelni, így az még várat magára. Gondoltam hátha építenek még új lakásokat, mert vannak kezdeményezések, sajnos azonban nem így történt. Ma egyébként nagyon csiviteltek az est folyamán, így kicsit gyönyörködtem bennük.
Fecskemami már nem száll le a tojásokról, apó jár el otthonról bogarakat fogni, és jön vissza etetni. Ez azért is érdekes, mert mindketten ülnek a tojásokon, tehát kirepülhetnének felváltva is, mégis a jelek nem ezt mutatják. Esténként apó megindul, és rója a köröket. Ebben a napszakban több a bogár, gyorsan szokott fordulni, és adja anyó szájába a finom falatot. Aranyosak ilyenkor. Az egyik kép ezt a pillanatot örökíti meg, bár sajnálatos módon kicsit életlen lett.
A másik képen fecskemami várja a párját, közben nézelődik kifelé. Ha kinézek az ajtón, a fészek ott van tőlem két méterre, így sokat szoktuk egymást nézegetni. Néha mintha szólna is hozzám kár, hogy nem értem mit csivitel. Jár a feje ilyenkor, de egyeltalán nem bizalmatlan! Tudja, mi nem bántjuk. Ha őket nézem a fészekben, mindig elgondolkodom azon, hogy hogyan férnek el odabent ennyien, mert amikor a fiókák életre kelnek, akkor is sokat van bent az egész család! Hiába, sok jó fecske kis helyen is elfér.
A költési időszak általában két hét, ezt követően kb. négy hét múlva repülnek ki a fiókák. Rá is fér a szaporulat a fecskeállományunkra, mert nagyon kevesen vannak az idén! A fiatal egyedek csak jövőre lesznek ivarérettek, segítsük őket, hogy érjék is meg ezt az időt!
4 megjegyzés:
Hadd szaporodjanak csak, majd az eszement mediterrán népség befogja Őket hálóval.
Tegnap néztem egy műsort, megkongatták a vészharangot benne a fecskékért. Úgy öt év alatt a harmadára csökkent hazánkban a költő állomány.
Erről beszéltem az előző fecskés írásaimban! El fognak tűnni ezek a kedves kis lények, ha nem teszünk valamit az érdekükben!
Nem fogunk tenni semmit. Én mit tehetnék, Te Jóska mit tehetsz. Csak azt, amit eddig is, a lehetőségeidet maximálisan kihasználva óvtad, vigyáztad az oly kedves csivitelőket. Mi mást nem tudunk. Mi a jóérzésű emberek vagyunk kevesebben. A világ ilyen szerencsétlen, balga lett, elpusztítja kis madárkáit, és nem veszi észre, hogy velük önöm magát is. Szomorú, tehetetlen szemlélője vagyok.
Megjegyzés küldése