Ömlesztett zárszó

   Sítáboros bejegyzéseimet kívánom most már végleg lezárni. Sok mindenről nem esett szó itt a blogban, de ezt az élménydús hetet szavakba, írott formába önteni szinte lehetetlen. Akik várják a beszámolókat, talán többet szeretnének tudni, főleg a szülők. Magam is tapasztalom, hogy a gyerekek ha megkérdezik őket a tábori eseményekről, lezárják pár szóval, majd mennek is tovább. Sokszor a család többet megtud itt tőlem a hét eseményeiből, mint tulajdon csemetéjétől...

Csoportképeink 2012

Még mindig sítábor, ezúttal főként csak képekben!

Kezdő csapatunk  22 tanulóból állt, harmadikostól nyolcadikos korosztályig vegyesen:

A déli Chopok kalandjai

    Régi-régi elképzelésünket valósítottuk meg végre. Általában Tále sítáborunk síközpontja, mert kellőképpen hóbiztos, és ami nagyon fontos, ideális pályákat nyújt kisiskolásoknak. Kezdő, középhaladó, haladó síző egyaránt talál itt magának pályát, tanulásra ideális. Szeretünk ide járni, de azoknak a haladó sízőknek, akik már évek óta járnak velünk a táborba, már nem jelent kihívást, kevés újat tud nyújtani. Éppen ezért, kikalkuláltuk, hogy a közelben lévő déli Chopok egyszeri meglátogatása még nem emelné meg a költségeket, viszont a régiek elé is helyezhetünk új feladatokat! Belevágtunk!!

Rendkívüliségek, és Chatka

Chatka

   Több okból is rendkívüli volt az idei sítáborunk. Rekordsebességgel betelt a létszám, túl is léptük a tervezett keretszámot. Végül 50 gyerekkel indultunk útnak, öten voltunk síoktatást végző kísérő tanárok, de velünk jött még Ibolya néni, aki többek között a gyógyszerezésben segédkezett, és vittünk magunkkal idén egy orvost is. Ez összesen 57 fő, a sofőrünkkel együtt 58. Ennyien még soha nem indultunk útnak, nem is fértünk mind bele a buszba. A doki saját, hét személyes autójával kísérte buszunkat, ahol a gyerekek mellett csak Mónika néni, és én fértünk már el.

Megjöttünk, jött velünk a hó is...

  

 Csütörtökön már hallottuk odakint, hogy pénteken havazás kezdődik Magyarországon, tehát az vár ránk itthon, amihez hozzászoktunk az Alacsony-Tátrában. Furcsa, egész télen hiába vártuk a hóesést, erre pont a sítábor zárónapján jött meg!