2010. május 2., vasárnap

Anyák napjára

"Köszönöm, hogy elviselted az elviselhetetlent. Hogy valamit teremtettél a semmiből. Hogy üres zsebekből is képes voltál adni. Hogy szerettél bennünket, mikor nem volt bennünk semmi szeretetre méltó. Köszönöm, hogy a lehetetlent is megoldottad egyetlen mosolyoddal. (Még ha az a mosoly néha el is halványult egy kicsit.)" Pam Brown

Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek

Mikor járni tanítottál, 
lehajoltál hozzám.
Azt súgtad, hogy: drága kincsem…
s megcsókoltad orcám.

Ölelgettél, cirógattál, 
ápoltad a lelkem.
Kedves szóval terelgettél
- bármi rosszat tettem.

Oly sok éjjel virrasztottál
kívánságom lesve.
Álmot hozó meséd nélkül 
sose múlt el este.

Beszédre is tanítottál -
szívesen mesélek.
Elmesélem e szép napon, 
hogy szeretlek téged.

Ahogyan a barna mackók 
szeretik a mézet,
Édes, drága jó Anyácskám 
úgy szeretlek téged!


Szavakkal nehezen kifejezhető az a hála és szeretet, amit érted érzek kedves anyukám! Fogadd szeretettel tőlem egyik kedvenc előadód dalát, és a fenti verset köszönetképpen! Nagymamáimat sajnos már nem tudom felköszönteni, de szívemben ők is jelen vannak ezen a szép napon. Boldog anyák napját kívánok!



Hála istennek esetemben mindegyik ember él még, így mindkettőnek szól a köszönet... :D

1 megjegyzés:

Mami írta...

Köszönöm!!!
Köszönöm a köszönetet...
Köszönöm, hogy megszülettetek!
Boldog vagyok,hogy az anyukátok lehetek!

Megjegyzés küldése