2010. május 11., kedd

Izzó vassal vigyázni kell

   Izzó vassal nem árt vigyázni, ez a mai nap legfőbb tanulsága számomra. Hozzá tenném, hogy buta ember saját kárán tanul, de most minek fényezzem magam? Figyelmetlenségem és bizony hanyagságom miatt, csinos kis hét centiméteres csíkot sikerült égetnem a térdem fölé. Egy pillanatra eszembe jutott a billogozás, most már van sejtésem annak fájdalmáról, pedig én gyorsan elkaptam a lábam a vastól, így csak rövid pillanatra ért hozzám. Nem is vészes a dolog, nehogy valaki elkezdjen sajnálkozni, nem az a célom!
   A történet azzal kezdődik, hogy a fűnyírónk tolószára hétvégén ismét eltörött. Hihetetlenül gyenge konstrukció, három év alatt körülbelül hatszor hegesztettem. Nagyon alultervezték az anyagot, a motor és ház súlyához képest. Idén is hegesztettem kétszer, az utolsónál tudtam, hogy utoljára. Ki is bírta a terület nyolcvan százalékát, majd megadta magát. Először újat szerettem volna venni, de megdöbbentő áron akarták adni! Apu javaslatára inkább saját szárat készítettem, egy jóval erősebb vasból, ami talán kibírja a terhelést. Ezt persze hegeszteni kellett, amivel nincs is különösebb baj, egész szépen kitanultam már ezt a munkát. Nem is volt semmi gond, gyönyörűen összeállt a munkadarab, amikor figyelmetlenségemben úgy fordítottam át a szárat, hogy a még csaknem izzó vége nekem dőlt. Ez is megeshet még a legprofibb emberkékkel is, csak hát ha van megfelelő védőöltözék, akkor semmi baj nem  lett volna! Én a menő manó, bermudában nyomtam az ipart, aminek egy előnye van csak, nem égettem ki a gatyám! Volt egy pici szisszenés, egy kisebb ugrás, majd gyors jegelés. Összességében csak mosolyogni tudok az eseten, így jártam!
   Mindenesetre a fűnyíró szépen elkészült, erősebb mint valaha. Ki is próbáltam, ez a kis sérülés nem vette el a kedvem a maradék terület nyírásától. Persze hajtott a kíváncsiság is, de elégedett lehetek, jól sikerült. Éppen végeztem, amikor az eső is megérkezett! A fő tanulságok pedig, hogy többet ésszel mint ész nélkül, nem árt védőfelszerelést húzni a hasonló műhelymunkákhoz, a forró vassal pedig óvatosan kell bánni...

1 megjegyzés:

Apa54 írta...

Ebcsont beforr. Nekem is volt már tapasztalaton a gyehenna minőségű kivitelezéssel (több is). Az én egyik régebbi fűnyírómat régi légpuska cső bepasszításával javítottam meg. Olyan stabilra sikeredett, hogy még most is masszív, mintha a ruszkik gyártották volna, csak hát az amcsi motorja bemondta az unalmast.

Megjegyzés küldése