Gólyák párban

    Gólyaúrfi úgy látszik elégedett a nálunk található kínálattal, és fogadtatással. Ma elhozta a párját is! Sajnos nem volt szerencsém, én ez idő alatt javában dolgoztam a Matula tanyai sportnapköziben, ahol ismét lezártunk egy hetet. Jó volt, erről holnap majd megemlékezem. Most maradok a gólyáknál, fáradt vagyok egy hosszabb beszámolóhoz.

   Pár nappal ezelőtt írtam a békainvázióról. Elleptek minket a kis békák, milliószám ugrálnak az egész területünkön. Ma már azt is felfedeztük, hogy folyamatosan vándorolnak fel az utca és a házak irányába, távolodnak a kis tavunktól. Mennyiségük megsaccolhatatlan, nyüzsögnek folyamatosan, egy négyzetméteren is képtelenség volt őket megszámlálni. Írásban és szóban visszaadhatatlan ez a jelenség, ha nem látom én is nehezen hiszem el. Kicsit aggódom is, hogy ez a sok béka hova fog letelepedni, mindenesetre a gólyákat nagyon vonzzák. Míg én sportoltattam táborozóinkat, addig Enci itthon tüsténkedett. Ő vette észre, hogy két gólya is lépeget udvarunkban. Felfedezésük után még egy órán keresztül csemegéztek a brekegőkből mielőtt tovább álltak. Nagyon örülünk nekik, hiszen mindketten imádjuk ezeket a madarakat. Igaz a várva várt csomagot még nem tették le a küszöbünkre, de majd csak eszükbe jut az is...  :D

   Minden nap több órára is ellátogathatnak hozzánk ők ketten, békából és szíves vendéglátásból nálunk most nincs hiány. Ezeket a szép és sajnos igencsak veszélyeztetett szárnyasokat még a cicáink is békén hagyják, pedig ők aztán nekimennek mindennek! Minap láttam, hogy a fekete kis párducunk is érdeklődve szemlélte, szinte csodálta őket. Van is mit!