Békainvázió

   Még gyermekoromban történt egyszer, hogy a Tókaji-parkerdőbe vezető úton nem lehetett lépni, annyira hemzsegett a békáktól. Mivel nem rajongok különösebben a kétéltűekért, igencsak megmaradt bennem az élmény. Akkoriban eszembe sem jutott volna, hogy egyszer az otthonom környékén is ilyen veszély fenyeget majd.

   Persze mára már elmúlt a velük kapcsolatos viszolygásom, különösebben nem zavar a békák jelenléte, mégis ekkora szaporulat azért nem hiányzott. Mivel hetek óta kis megszakításokkal hatalmas mennyiségekben hullik a csapadék, jelentős talajvíz áll a kertünk végében. Ez hemzseg az ebihalaktól, és az apró kis brekegőktől. Igencsak jó szúnyogkeltető is, szóval adja az áldást rendesen! Éjjelente hangos brekegés, kuruttyolás, szabályos békakoncert hallható, még csukott ablakok mellett is bekúszik a hangjuk a házba. Szegény háziállataink helyében nem szívesen lennék!

Tegnap és a mai nap folyamán vettük észre, hogy már a fenti udvarban is ugrálnak a különféle békucik. Szépen sorban haladtak a járdán, fellelhetők a fűben, és ki tudja még merre. Ha ezek mind megnőnek, teljesen ellepik az udvart. Van hasznuk, hiszen zömében rovarevők, és ilyesformán tisztítják a talajt is a különböző kártevőktől, de valahogy nem hiányoztak. Ma olvastam egy cikket, Rákóczifalván múlt hét pénteken békaeső esett. Ilyen jelenség akkor következik be, amikor a zivatarfelhők kialakulásánál egy erős feláramlás kezdődik meg, amely képes magával vinni nemcsak port, homokot, de apróbb tárgyakat, élőlényeket (békákat, pókokat, halakat) is – utóbbi esetben például kisebb tó, vagy vízzel borított terület felett kialakuló tornádók és felhőtölcsérek eredményezhetnek békaesőt. Ez aztán igazi élmény lehetett, kicsit sajnálom, hogy kimaradtam belőle. A békainvázió azonban nem hiányzik, bár egyetlen hasznuk azért biztosan van.

Mostanában sokkal többször jelenik meg nálunk Gólyaúrfi, mint máskor ebben az időszakban. Őt és családját most bőségesen elláthatjuk élelemmel, szívesen is látjuk. Vasárnap egyébként olyan élményben volt részünk, amiben még soha! Taszár mellett elhaladva, a Kapos folyó árterében kilenc gólyát számoltunk össze, akik mind táplálék után kutattak. Ilyen számban egyszerre, ezen a tájékon még soha nem sikerült gólyát látni, igazán szép élmény volt! Ismét jó lett volna egy erős fényképezőgép, de még a jelenlegi sem volt nálunk, így a fénykép elmaradt. Ez van, nem sikerülhet minden!

   Miközben ezt a bejegyzést írtam, a hírekben hallottam, hogy milyen károkat okozott ismét az eső szerte az országban. Ehhez viszonyultan a békainvázió mit sem számít! Ez legalább nem okoz kárt, csak apró kellemetlenségeket. Abban azonban egyetérthetünk, hogy most már elég ebből az időből, meleg, száraz időt szeretnénk! Csak ne essünk át a ló túloldalára.....