Azzal kezdeném, hogy a szünetben, hála a magasságosnak, eltűnt az iskola elől a plakáttartó transzparens, így az a veszély, amiről egy korábbi írásomban panaszkodtam, most megszűnt. Ennek nagyon tudok örülni! Nyakunkon azonban a vasárnap, egyre jobban nyomja vállunkat a teher, és a döntés súlya. Itt a választások ideje, amit sokan reményekkel, még többen szkeptikusan várnak. A címben is nem véletlenül szerepel a felkiáltó, és a kérdőjel együtt, ezzel sokak véleménye fogalmazódik meg. Menjek? Ne menjek? Van értelme ennek az egésznek?
Valóban, az igazság az, hogy csalódtunk a demokráciában, csalódtunk vezetőinkben, a pártokban, és még sorolhatnám tovább. Akkor van-e értelme ennek az óriási cécónak?
Hiszem, hogy van, legalább véleménynyilvánítás címén. Fontos, hogy vasárnap minden a politika iránt érzett közönyünket félretéve elmenjünk, és tegyük le voksunkat a nekünk leginkább tetsző, vagy elviselhető képviselő, illetve párt mellé. Ha ezt megtesszük, akkor legalább képviseltettük magunkat, valamilyen formában tettünk a közért, az pedig, hogy jól vagy rosszul döntöttünk-e, az úgyis csak több év múlva dől el. Látványos változást, fejlődést nem várhatunk se így, se úgy, de a legrosszabb amit tehetünk ebben az esetben, az a nemtörődömség. Azért mondom ezt, mert én is hetek óta rágódom a problémakörön, először el akartam menni jó messze innen, kirándulni, élvezni az életet. El ettől az általam teljesen elrontottnak vélt rendszertől, majd rájöttem, hogy úgysem tudnám jól érezni magam, ha nem teszek eleget állampolgári kötelességemnek! Így hát megyek és választok, abban a reményben, hogy mások is így döntenek, és ha mást nem is tudunk elérni, legalább nem lesz érvénytelen a szavazás, nem kell újabbat kiírni, nem kell feleslegesen tovább költeni a pénzünket.
Igazán boldog persze akkor lennék, ha jobb és bal marakodás nélkül, egymásra mutogatást és széthúzást mellőzve lenne jelen ezen a napon , és az azt követőkön, majd az eredményektől függetlenül elvégeznék a feladatot, amiért odaküldtük őket. A mi érdekeinket, és ne a pártjukét képviseljék! Akkor talán koalíciók nélkül is lenne kétharmad a fontos kérdésekben, mert narancs és szegfű egy nemes célért dolgozna, Magyarországért, a magyar népért! Kívánom, hogy ennek tükrében legyünk túl a közelgő nehéz napokon!
Szita Károly Polgármester Úr felhívása:
;
Szita Károly Polgármester Úr felhívása:
;
7 megjegyzés:
Jobb és bal.....
No mi a manó, science fiction író lettél?
Van véleményem a választásról, blogban megírom. Majd a kampánycsendben.
Persze, most éppen Luke Skywalkert játszom. Térj át a világos oldalra....
Pont a kampánycsendben? Jó lesz az így?
Olyant nem fogok írni, ami a szavazás intézménye, illetve a pártok ellen szólna pro és kontra. Egyébként én a kampánycsendnek nagy értelmét nem látom, de majd ezzel kapcsolatban is lesz megjegyzésem. Akkor meg az illetékes urakok mit tesznek ellenem, ha úgy értelmezik a blogbejegyzésemet, hogy azzal a kampánycsendet megsértem?
Értem, és rendben van a dolog. Véleményem egyébként nekem is lenne még bőven, de szakmámból kifolyólag ennek kifejtését mellőzöm.
Úgy gondolom, hogy az utóbbi 20 évben a választás valamely jobb vagy bal oldali párt Parlamentbe juttatása az ország kárára ment! 20 éve nem veszi észre a birkanyáj, hogy a politikusok párttól függetlenül vezetnek, csak nem az országot, hanem a korrupciót a magyar föld külföldi kézbe adását és a magyar kis, -és középvállalkozások szétrombolását. 20 éve mint most szavazáskor is az emberek állampolgári kötelességüknek érezték a szavazást. A szavazás nem kötelező. Főleg akkor nem, ha csak olyan pártra lehet szavazni aki mást nem csinál, mint lop, csal, hazudik. De hát adjunk nekik még egy esélyt...20 éve esélyt adtunk. Virágzó állam lettünk? Valóban mindenkinek fontosnak kéne érezni Magyarország jövőjét. Viszont ha szavazással, demokratizált eszközökkel próbálunk Magyarországon a haza jövőjével törődni akkor annak nem sok esélye van és kudarcba fullad. De ha nem szavaznánk és övön aluli lenne a szavazó arány csak felkapná a fejét az állam, és a világ. 20 éve avval, hogy szavaztunk az ország sorsát döntöttük meg, szavazásunkkal olyan embereket küldtünk a hajdan dicsőséges Magyar Parlamentbe akik saját érdekükért és nem a magyar hazáért dolgoznának.
egy magyar.
Úgy gondolom, hogy az utóbbi 20 évben a választás valamely jobb vagy bal oldali párt Parlamentbe juttatása az ország kárára ment! 20 éve nem veszi észre a birkanyáj, hogy a politikusok párttól függetlenül vezetnek, csak nem az országot, hanem a korrupciót a magyar föld külföldi kézbe adását és a magyar kis, -és középvállalkozások szétrombolását. 20 éve mint most szavazáskor is az emberek állampolgári kötelességüknek érezték a szavazást. A szavazás nem kötelező. Főleg akkor nem, ha csak olyan pártra lehet szavazni aki mást nem csinál, mint lop, csal, hazudik. De hát adjunk nekik még egy esélyt...20 éve esélyt adtunk. Virágzó állam lettünk? Valóban mindenkinek fontosnak kéne érezni Magyarország jövőjét. Viszont ha szavazással, demokratizált eszközökkel próbálunk Magyarországon a haza jövőjével törődni akkor annak nem sok esélye van és kudarcba fullad. De ha nem szavaznánk és övön aluli lenne a szavazó arány csak felkapná a fejét az állam, és a világ. 20 éve avval, hogy szavaztunk az ország sorsát döntöttük meg, szavazásunkkal olyan embereket küldtünk a hajdan dicsőséges Magyar Parlamentbe akik saját érdekükért és nem a magyar hazáért dolgoznának.
egy magyar.
Megjegyzés küldése