Ma amikor kint álltam a teraszon, madárhangra lettem figyelmes a fejem fölül. Kissé meglepetten kaptam fel a tekintetemet, hiszen az ottani fészek idén sajnos üres maradt. Az érkező fecskék ugyan alaposan megvizsgálták a sérült kis lakot, de nem javították ki, és nem költöztek be. Akkor mégis mi lehetett ez a hang?
Ahogy felnéztem, mindjárt meg is láttam egy kikandikáló hegyes csőröcskét a fészekből. A kis részletből is azonnal rájöttem, hogy az egyik rozsdafarkú van odabenn, de pár pillanat múlva kiröppent, és meg is győződhettem róla. Nem akartam zavarni és megijeszteni, ezért gyorsan bementem a házba, a konyhaablakból szemlélni. Még percekig repkedett a régi fecskeház körül, többször leszállt a szarfogónak kihelyezett kis deszkalapra, és szanaszét repkedett a teraszon. Úgy tűnik, fészkelőhelyet keres. Vajon beköltözik?
Hiányolom idén innen a fecsiket. Kint a másik fészekben laknak, de a terasz nagyon üres nélkülük. Nagyon örülnék, ha a rozsdafarkú család beköltözne, legalább olyan kellemes és hasznos madárkák, mint a frakkosok! Egyszer már laktak a fecskék szomszédságában, az is jó volt. Meglátjuk...
4 megjegyzés:
Jön a második fészekalj ideje. Az elsők már kirepültek. Remélem beköltöznek! :)
Ez a "lakásnéző" kismadár nagyon aranyos!
Imádom a madarakat.
Nagyon kedves fotók:)
Mondom én, lásd a következő bejegyzésedre írott reagálásomat.
Megjegyzés küldése