2010. április 1., csütörtök

Rozsdafarkú

   Ma korán reggel keltem, és mindjárt az udvaron kötöttem ki egy kis ásás miatt. Enci kollégáinak ígértünk fügebokrokat, amiket frissen akartam kiszedni, ezért nem oldottam meg tegnap este a feladatot. Szerencsémre nagyon tiszta tavaszi idő volt, bár a tegnapi esőzés nyomán vízcseppek lógtak mindenhol, és a fű is erősen harmatosnak bizonyult. Mindez azonban nem zavarta a rozsdafarkú madárkáinkat, akik már a párzás idejében lehetnek, olyan szépen kergetőztek folyamatosan az udvarunkban.
   Tavaly jelentek meg nálunk először, legalábbis mi akkor figyeltünk fel rájuk. Időben ugyanígy mint most, azzal a különbséggel, hogy már elkezdtek fészket is építeni, a fecskefészek alá kihelyezett szarfogó falapra. Nem éppen a legjobb választás volt, mert egyrészt a fecskék sem örültek az igen közeli szomszédságnak mikor megérkeztek, ráadásul nem éppen „bomba biztos” volt a hely. Nagyon szerettem volna, hogy mindkét család maradjon, így gyorsan a fal másik oldalára szereltem egy ugyanilyen falapot, és áttettem a fészküket. Kicsit furcsállotta a kis madár, de elfogadta! Ezen a helyen költötte ki kicsinyeit, és a villásfarkú barátainkkal is egész szépen megbarátkoztak. Néha azért összevesztek, de ebben kifejezetten a hím rozsdafarkú volt a ludas, mert miután kikeltek a kismadarak, nem akarta hazaengedni a fecsiket sem, annyira óvta őket. Hihetetlen látvány volt, amikor ezek perlekedtek egymással, kergetőztek a teraszon, majd mindketten lenyugodtak. Tavasztól őszig igazán gazdag madárvilág van az udvarunkban, de ezt mi egy cseppet sem bánjuk, sőt!
   Nem tudom idén hová teszik a rozsdafarkúak a fészküket, mert még nem látom a nyomait, de remélem maradnak nálunk, és továbbra is színesítik mindennapjainkat. Hangjuk egyenes, kissé éles „fiszt” fütty, amelyet gyakran türelmetlenül ismételgetnek. Ha nagyon izgatottak finoman csettegnek is hozzá: „fiszt, tek-tek-tek”. Hangos énekükkel gyakran már az első hajnali fénysugarat üdvözlik, általában a házunk tetejéről. Szép, kellemes hangú, vidám röptű kis élőlények, akik nálunk szívesen látott vendégek! Mivel elsősorban rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ezért egy kertben kifejezetten hasznos. Védett madár, senki ne bántsa őket!












8 megjegyzés:

MJ írta...

Visszajöttek az elmúlt éven nálatok fészkelők? Eszerint jól érezték magukat. Szuper!

Joe bácsi írta...

Apa54 kommentárja saját blogjában:
http://apa54.blogspot.com/2010/04/irigyseg.html

vonalka írta...

Megtisztelő,hogy elküldted Tegezhetlek? Nekem így könnyebb.)a blogod.A rozsdafarkúra reagálva:
elmondhatom, nagyszerűen írtad le az ember, és madár együttélését, s a fecskecsalád életét. Én is csatlakozok a madarak, állatok védelméért, mert mi emberek, amúgy is megnehezítjük az életüket, életkörülmáényeiket. Egyébként, maga az ember is védi az utódjait foggal körömmel, s felkészíti az önállóságra. Gratulálok a cikkedhez : faterka

Joe bácsi írta...

Itt a neten szinte teljesen elfogadott a tegeződés, nem neheztelek érte, amúgy is ön, az idősebb. Örülök, hogy tetszett az írásom!

Névtelen írta...

Szia, Józsi!

HA van időd olvasgatni, hasonló világú írások:
http://dia.pool.pim.hu/xhtml/bertha_bulcsu/Bertha_Bulcsu-Egy_iro_allatkertje.xhtml
Üdv,

imi

Joe bácsi írta...

Köszönöm!

Névtelen írta...

Szia!:)
Unalmas óráimban elolvasgattam itt az írásaid és tetszenek:) Csak így tovább! Mostanában majd valamikor tényleg bemegyünk meglátogatni.
Üdv, Büki

Joe bácsi írta...

Hohó! Hiszem, ha látom komám! Szívesen látnálak bármikor, csak gyere!
Örülök, ha tetszik a gondolatfolyam, lesz még folytatás, csak olvasgasd!

Megjegyzés küldése