2010. április 6., kedd

Doktor úr

   Ahogy ígértem, továbbra is próbálkozom összegyűjteni a nálunk rendszeresen megforduló csodaszép és hasznos madárfajokat, kicsit bemutatom őket. Ma délután sikerült a nagy fakopáncsot, másik nevén tarkaharkályt lencsevégre kapni, így róla írok pár sort.
   Már régóta "vadásztam" rá, ámde ez nem egyszerű feladat, mert nem szereti azt sem ha nézik, nem ám, ha fényképezik! Már említettem, hogy a fényképezőgépem nem ilyen célokra lett kitalálva, így ha élvezhető képet akarok készíteni, akkor közel kell jutnom a kiszemelt példányhoz. Harkály úr rafinált madár, mihelyt észreveszi, hogy figyeljük, azonnal elbújik a fa törzse mögé, és onnan kukucskál ki néha, vajon mit is csinálunk. Aranyos ilyenkor, és bár nem fél tőlünk, nyilvánvaló a bizalmatlanság részéről, amiért nem haragszunk rá. Az ő jelenlétüket -mert többen is vannak- tulajdonképpen a szomszédunkban lévő három nagyon nagy, és meglehetősen öreg diófának köszönhetjük, vélhetően ezek egyikének odvában is laknak. Erős sejtésem van a pontos helyet illetőleg, de mivel nem szeretem az állatokat feleslegesen riogatni, ezért nem mentem oda meggyőződni róla. Télen-nyáron mindig jelen vannak, finom kopácsulásukkal pedig jelzik folyamatos munkájukat. Mozgása a fán nagyon érdekes, egyenes, vagy csavart vonalban kúszik felfelé, vagy éppen lefelé, mikor merre tartja kedve. Nagyon ügyes, látványos a helyváltoztatása. Közben néha megáll a fakéreg egy-egy kóros tüneténél, és ahol kártevőt sejt, ott azonnal vésni kezd erős, hegyes csőrével. Mindeközben a farktollaival is támaszkodik, és folyamatosan figyel! Nagyon gondos, mivel jó fogorvos módjára a kitisztított lyukat, a földről összeszedett anyaggal, nagyon alaposan be is tapasztja maga után! Ez öreg fákon mindenki számára megfigyelhető!
Hozzánk is gyakran átrepül a több éves sárgabarackfánkra, és szerencsére azon is tisztogat. Nem tudom mi az oka, de az almafánkat kerüli, pedig az még idősebb, még több tennivaló akadna rajta. Valamiért nem kedveli, láttam már leszállni rá, de nem indult meg rajta egyszer sem. Nem baj doktor úr, ön tudja mit csinál!
   Amiért még nagyon szeretem, hogy igen látványos röpte van, szárnycsapásai közt le- majd felemelkedik. Ahogy a nevében is benne van, tarka színekben pompázik, piros, fekete, fehér színeket figyeltem meg rajta. Nagyon szép, igen hasznos, szintén védett madarunk!

1 megjegyzés:

MJ írta...

Ilyen géppel még nagyobb a siker utáni öröm. Tapasztalatból tudom!
Sok bogaras madaras!

Megjegyzés küldése