Igen, igen! Természet és madárkedvelőknek kedvező bejegyzés következik, egyik kedvenc madaramról. Még a blog kezdeti időszakában kezdtem el bemutatni a nálunk előforduló, gyakran megjelenő madarakat, majd kissé elmaradtam a témával. Legfőbb oka ennek, hogy sok olyan madárfaj repked az udvarunkban, akiket az én egyszerű kis fényképezőgépemmel nem, vagy csak nagyon nehezen tudok értékelhető módon lencsevégre kapni. Anélkül pedig elég snassz a dolog. A falu egyik gólyáját azonban már többször megmutattam a korábbi években, hiszen visszatérő vendég nálunk, sőt néha párját is elhozza...
Vendég??? Nem is tudom, lassan mintha már családtag lenne. Már Bundásunk is teljesen megszokta, pedig eleinte többször is megugatta az általa hívatlannak ítélt látogatót. Minden reggel, délben, este itt étkezik a kertünk aljában. Átlépdel persze más telkekre is, de hála a lenti vizenyősebb részünknek, mégis csak ez a fő vadászterülete. Itt aztán megtalálhat mindent leggyakoribb táplálékai közül, bőven vannak békák, ebihalak, gyíkok, de a szöcskék, sáskák, cserebogarak, futrinkák, ganéjtúrófélék, apró rágcsálók, giliszták is előfordulhatnak a terítékén. Egyedül talán halakat nem találhat itt, ahhoz a közeli Deseda szolgáltatásait kell igénybe vennie, bár mint látom nem panaszkodik. Minden nap hosszú órákat van itt, minden napszakban, mi pedig nagyon örülünk ennek! Tegnap szüleim is itt voltak, és MJ szerencsére hozta magával a fényképezőgépét, így sokkal szebb képekkel tudok szolgálni, mintha a sajátommal próbálkoztam volna. 
Neki hála most ismét megmutathatom így Nektek egyik legszebb madarunkat, akit nagyon szeretünk, nagy becsben tartunk. Fészke a buszmegállónál található, így ott is sokat láthatjuk, jelenleg a fiókák kiköltése zajlik. Lassan várható a születésük, bár az is lehet, hogy már vannak kis gólyák, sajnos nem látok bele a fészekbe. :)
Gyerekek ne feledjétek, hogy fokozottan védett faj! Elterjedésének központja Közép-Európa, sőt egyik legnagyobb és stabil állománya Magyarországon költ, szóval vigyázzunk rájuk! Tudjátok, titeket is ő hozott...
9 megjegyzés:
Nagyon jó ilyen közel kerülni a természethez! Nem csodálkozok rajta, hogy megszerettétek ezt a madarat. Nekem a munkahelyemen voltak "fecskéim", mert az ablakomnál raktak fészket, minden nap figyelhettem, hogyan haladtak, és nagyon élveztem!
Ó, a fecskék! A másik igen nagy kedvenceink, ők is sokat szerepelnek itt, nem véletlenül... :)
Jól el is ázott tegnap a felhőszakadásban, meg az apró jég is megpaskolta kicsit.
Milyen jó képek itt is. :) Az előbb csodáltam meg apukádnál a kutyás képeket is. :)
Ma én is gyönyörködtem egy gólyában, a munkahelyem körül röpködött. És hogy micsoda okos madár... leverték a fészkét itt a városban (áramszolgáltató), és ugyan valamelyik háznál csináltak neki helyette, de Ő, amikor megérkezett, nekiállt újra megépíteni a fészkét a régi helyére. :) Hiába, ha egyszer neki az az otthona. :)
Nálunk itthon harkály kopácsol rendszerint, nagyon szeretjük nézni.:)
Nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet, azért előmerészkedem vele. Ajánlom szíves figyelmedbe a sáromberki( Erdély,Maros megye) gólyákat, élőben lehet nézni őket, mármint webkamerával figyelik. Nekünk is kedvenceink, tudniillik szomszéd falunk, nálunk is sokan vannak, csakhogy itt nincs megfigyelő:(
Nemrég derült fény arra, hogy szinte kizárólagosan saját kedvtelésemre írogatok, más nemigen talál benne fantáziát...ezért ugyan még remélni sem merem, hogy ezúton hasznosat írtam, ha mégis,
blogírói barátsággal, Júlia.
Olyan jó, hogy ennyire "testközelbe" lehet kerülni falun a természettel, ennek a városi emberek igen csak híjján vannak, aztán sajnos el is felejtik azt, hogy mi is a természet részei vagyunk, s nem a természet van értünk. Jó lenne, ha ezzel is mindenki tisztában lenne!
Joe:))de jo kepek! en is csaladtagkent kezelnem.Mar csak a roka hianyzik es a mese:))
Koszi, nagyon tetszett!
MJ - De milyen hősiesen állta a sarat a jégesőben!
Dius - Bár az áramszolgáltató embereinek lenne annyi esze mint a gólyának! :) A fákat is olyan eszement módon szokták megmetszeni, hogy kinyílik a bicska az ember zsebében...
Júlia - Szerintem tévedsz! Értékes, kellemes hangulatú a blogod, írogasd csak tovább! A webkamerás gólyákról köszi az infót meg fogom nézni! :)
Adelid - Én is ezért szeretek falun élni, bár városban kezdtem. Azóta itt nagyon sok mindent tanultam a természettől...
Agnes - írjak egy mesét??? :O :)
Köszönöm:)
Megjegyzés küldése