 | |
| Illusztráció |
Jó kis napom volt tegnap. Nem kifejezett blogtéma, inkább magamnak naplózom most e napot. Nyolcadikosaink ballagási fényképezkedésével kezdődött a reggel, igyekezni kellett az iskolába. Fehér ing, nyakkendő, minden ahogy kell. Kicsit neccesen, de még időben indultunk el otthonról, majd jött a meglepetés!
Defekt. Alighogy elindultunk az utcában, éreztem, hogy valami nagyon nem stimmel. Mintha az egyik gumi lapos lenne! Megnéztük, és igen! A jobb hátsó kerék felnin csücsült, nekem pedig a vérnyomásom azonnal felszökkent. Soha jobbkor, nem? Csiniben kerékcsere indult, még jó, hogy nem nő vagyok. Magassarkúban még érdekesebb lett volna. Öt perc alatt elkészültem, ám a kezem csupa fékpor és sár volt. A ruha összességében szépen megúszta, egy helyen az ingujjam kicsit poros lett. Egye fene, fényképen nem látszik.
Nem késtem el, de a fiúk már tömegével vártak rám. Nekem kellett megkötnöm 18 nyakkendőt! Számoltam! Futószalagon pörgettem a srácokat, közben pedig értetlenkedtem. Egyiküknek sem volt otthon senki, aki megköthette volna? Mindegy, jó pótapa módjára megtettem a kötelességemet, és szépen elegánsan álltunk a fényképész elé. Legalábbis remélem, majd a kész képek árulkodnak...
A kötelező hivatalos fotózás kipipálása után, jöttem én a géppel. Egyéni fotókat készítettem először a nyolcadikosokról, majd az iskola azon tanulóiról, akik valamilyen versenyen eredményt értek el, egyénileg vagy csapatban. Jó szórakozás volt, reggel nyolctól negyed egyig csattogott a gépem. Ha nincs két nyolcadikos segítőm, akik vállalták a begyűjtők szerepét, akkor még így sem végeztem volna. Sok ügyes diákunk van, azt már meg kell hagyni! Büszkék is vagyunk rájuk!
Délután elkészült a lyukas gumi is, szeg volt benne. Még egész olcsón megúsztam, csak a nap kezdetét tette izgalmasabbá. Vicces a dologban, hogy ma reggel a buszom robbant le. Mire számítsak ezek után holnap? :)
12 megjegyzés:
Semmiképpen se tervezd be, hogy gyalog indulsz az iskolába! ;oD
Egyébként szerintem az apukák jelentős része se birkózik meg a nyakkendőkötéssel. Engem apukám megtanított nyakkendőt kötni, mert egy jó feleségnek tudnia kell. Ez teljesen helytálló megállapítás volt, mert Jeti előttem a boltossal köttette meg a nyakkendőit és nagyot nőttem a szemében, amikor összeköltözésünkkor kimostam a nyakkendőit és a kétségbeesésére válaszul megkötöttem neki újra, miután rákérdeztem, hogy a kis vagy a nagy (Windsor) csomót akarja. :oD
Érdekes egy napod volt, minden akadt benne jó, rossz!
Joe bácsi!Élmény volt olvasni.
Én is bicajjal járok dolgozni, és igencsak tartok, nehogy defektet kapjak. Mert ugye az ember "időben " indul, illetve biciklivel megtethető út-időben. Bár magassarkúban nem szoktam tekerni, igen érdekes lenne. :D :D :D Mondjuk nekem 5 perc alatt nem sikerült a kerék csere. Még az első sem, ami patentzáras.:D ( nőből vagyok :D :D )
:))) Én a nagy csomót jobban szeretem, de ez egy igen aranyos történet volt Altair!
Igen. Akadt minden, és összességében jó nap volt!
Edit, ez most nem bicaj volt, hanem autó. Még jó, mert akkor végképp nem készültem volna el...
Ja, és nem terveztem begyalogolni a városba, kerékpárra gondoltam. Ezek után mi jöhetne még?
Háááát! Repülőre ne ülj fel holnap! :)
Jo kis napod lehetett:)de lagalabb ertekeled, hogya magassarku eleg munkas onmagaban is:D
Szep napot kivanok holnapra es jo gumikat!
Nekem is levegővel kapcsolatos dolog jutott az eszembe, de azt inkább égből "pottyant" szerencsének szokták nevezni, no nem az érintettek...
:)
jajj jól elnéztem :)) pedíg írtad, hogy jobb hátsó :DD és gondolom, már nem négykerekű bicajod van :))
Szerintem a gyaloglást felejtsd el, mert sántítani a legrosszabb. A futóműproblémákat talán az egysoros gőrkorcsolya veszi a legkönnyebben. Ott a négy kerékből ha egy kiesik, akkor sem húz félre.
Vagy javaslom a honvédelmi foglalkozást, ahol szemléltető eszköznek a hadseregtől lánctalpas járművet kell kérni.
Azok a közlekedési eszközök sem híresek leeresztett kerékről.
Talán még érdemed a kötött pályás (sineken guruló) autó.
bocs! érdemed => érdekes
Szia
"még jó, hogy nem nő vagyok. Magassarkúban még érdekesebb lett volna. "
Egyszer régen én is így jártam és bizony nőként könnyebb dolgom volt, mint neked. Éppen csak, hogy kitettem a kezemet, hogy segítséget kérjek, egyszerre 2 autós pasas állt meg, hogy segítsen a tűsarkúban topogó nőnek (nekem), szóval nem lett piszkos a kezem...
Ágnes
:) Hanczur, a lánctalpas jó lesz....
Ági, ez sem rossz! Látod, ez így eszembe sem jutott! :)
Megjegyzés küldése