Költenek...

   

   Beindult a tavaszi költés. Nem a boltokban, ott azért egyre kevesebbet hagyunk csekély kis fizetésünkből, én most a madarakra gondoltam. A pár napja megérkezett fecskéim is belekezdtek a szaporodási folyamatokba, és kedvenc gólyáim egyike is üldögél már a tojásokon.

   Péntek reggel busszal mentem iskolába, akkor fedeztem fel a a hozzánk is járó gólyapár újdonsült fészkét a villanyoszlopon, benne az egyik szülővel. A hím és tojó felváltva kotlanak körülbelül 29-30 napig, amíg kikelnek a fiókák. Most ki tudja melyikük ült ott éppen? Csak a feje búbja látszott ki néha, örültem, hogy a telefonommal le tudtam egy ilyen pillanatot. Nagy öröm az is, hogy most itt a hozzánk közeli buszmegállóban fészkelnek, mert eddig ritkán láttam így őket. Korábban távolabb volt az otthonuk, ez most közelebb van hozzánk és a tóparthoz is. Gondolom mivel a vadászterületük mifelénk terül el, ezért költöztek át. Vagy a másik fészekben is laknak? Ezt még nem is néztem meg, de jó, hogy most eszembe jutott...

   A fecskékről annyit, hogy kicsit elkiabáltam az örömömet a múlt alkalommal. A teraszon lévő sérült lakást úgy tűnik alkalmatlannak találták, abból kiköltöztek, a másikban maradtak. A közelben biztosan sok elhagyatott ép állapotú fészek van, találtak egy jobbat. Sajnálom, mert szerettem itt őket. Lehet, megpróbálom én kijavítani a sérülést, de nem tudom azt elfogadják-e majd...  A lényeg azonban, hogy költenek, és remélem sok-sok egészséges fióka születik majd! Kell a bőséges szaporulat!