Utolsó hét

   Hála istennek nem a világból, még csak nem is a mi életünkből, pusztán a 2010-es Matula sportnapköziből. Végére értünk a három turnusnak, bezártuk a tábort. Bundás kutyám kicsit lefoglalt a napokban, ezért kicsit megcsúsztam a beszámolóval. Ideje azonban pótolni, hiszen minden történet a végével együtt lesz kerek egész!

   Múlt héten végre igazán kellemes nyári napnak örvendezhettünk. Már hétfőn magasra kúszott fel a hőmérő higanyszála, ezúttal nem fenyegetett a tornaterem használatának veszélye, mint az előző turnusokban. Ki is használtuk a jó időt rendesen, a két csoportra való gyermekkel! Az első nap délelőttjén két nagy program volt, egyik a falmászás a Rákóczi iskola udvarán, a másik minigolf a Tesco mögötti Panziónál. A falmászásban segítségünkre voltak a KÖTÉL Egyesület tagjai. Miközben náluk egyszerre 2-3 gyerek küzdött a magasság legyőzésével, addig a csoport többi tagjai sportjátékokkal fárasztották magukat a futball pályán. Közben folyamatosan cseréltek. A másik csoport velem együtt a minigolf alapismereteit tanulta ki, és miután mindenki végigpróbálta az összes pályát, rövid versenybe is kezdtünk. Ez nem fárasztó sportág, de nagyon élvezetes, érdemes kipróbálni! Másfél óra leteltével a kér csoport cserélt, így mindenki megfordult minden helyszínen. Jó volt! Ebéd után íjászat, röplabda, és az elmaradhatatlan számháború tette teljessé a napot.

Kedden és csütörtökön kerékpártúrával vegyített vízi napot tartottunk. Pisti és én kivittük kerékpárral a fiatalokat a desedai vízi telepre, ahol kajakoztunk, kenuztunk, fürödtünk és strandröplabdáztunk.  Én természetesen most is a kajakosokat vezettem, tettünk egy kellemes kis túrát a tavon. Nagyon szép helyeket lehet a vízen találni, de erről édesapám blogjában bőven lehet olvasni. Most azonban olyat találtam, amit még ő sem! Két darab 20 cm körüli ékszerteknős napozott a kaposfüredi oldalon, egy bedőlt fatörzsön. Közel tudtam menni, így biztosan megtudtam őket szemlélni. Szépek, egészségesek voltak, láthatóan jól érezték magukat. Úgy tudom ez a maximális méretük, tehát nem voltak fiatalok. Gondolom valakik itt tették ki hajdanán megunt kedvencüket, ezzel pedig tartalmas életet biztosítottak számukra. Sajnos fényképezőgép nem volt nálam!

Ez a két nap a rekkenő hőségben is igen jól sikerült, hiszen víz mellett zajlott, változatos és érdekes volt.

Szerdán szokványos napot tartottunk a Matula tanyán belül, volt görkori, petangue, íjászat, labdajátékok és számháború. Pénteken délelőtt elfoglaltuk az asztalitenisz csarnokot, ezenkívül görkori és kerékpár verseny is zajlott. Délután a szokásos versenyek zajlottak, ezúttal kajak nélkül, mivel itt már nem voltak hozzá eszközök. Ettől függetlenül izgalmasan és gyorsan telt el a nap, csakúgy mint az egész hét.

   A táborzárón ismét érmeket osztottunk, majd újfent elégedett gyerekek sokaságát bocsátottuk útra, a nyári szünidő irányába. Remélhetőleg mi is hozzátettünk egy jó adaggal ahhoz, hogy kellemes szájízzel emlékezzenek vissza erre az időszakra szeptemberben. Jövőre a következő tanév végén ismét megrendezésre kerül táborunk, aki jól érezte magát, vagy kedvet kapott hozzá a beszámolóimból, örömmel várjuk!

Jó pihenést mindenkinek!