Kicsi kutyánk emlékére (†)

   Kicsi. Nem tudom miért ezt a nevet adtuk neki. Már jó régen történt, hogy egy nagyon aranyos, hűséges foxit talált édesapám Kaposfüreden. 2001-ben. Előző gazdája ismeretlen okokból kitette, és a füredi horgászbolt előtt tanyázott hosszú ideig. A boltos és néhány helybéli etették, de ettől még magányos volt. Szerencsére apu elhozta, és onnantól fogva a nagymamám kutyája lett. Arra sehogyan sem tudok visszaemlékezni, hogy miért ezt a nevet kapta.

 Kezdetektől fogva nagy haverságban voltunk, amikor mentem a nagyihoz látogatóba, mindig rajtam lógott.  Akkoriban nagy csavargó volt, többször szökött ki a faluba, de mindig megtaláltuk. Egy idő elteltével már magától visszajött! Két évvel később mi lettünk Encivel a gazdái. Jó házőrző, nagy macskabarát, ügyes vakondvadász, játékos, vidám természetű eb volt! Kiváló időérzéke folytán mindig a kapuban várt, amikor a munkából hazaérkezem. Tudta mikor megyek el hosszabb, mikor rövidebb időre. Nagyon ismerte már a szokásainkat, odaadó módon ragaszkodott hozzánk.

Igazán jólelkű társ volt, nem csak nekünk. Szerette minden háziállatunkat. Szeretettel viseltetett a cicáink iránt, Cirmivel sokáig jó barátok voltak. Megengedte neki, hogy a házába elljen, gondozta, óvta a kismacskákat. Nagyon szomorú volt, mikor elment.

Bundást is örömmel fogadta, hamar összeszoktak. Amikor műtét után Bundi lábadozott, Kicsi összebújt vele, testével melengette, bátorította őt. Szívmelengető volt akkor látni, és most is visszagondolni erre a gondoskodásra. 

Hatalmas életerővel bírt. Szép kort ért meg. Minimum 14 éves volt idén. Ez igen tisztes öregkornak számít. Remélem jól érezte magát nálunk. Szerettük, és ő viszontszeretett, ez biztos. Hiányozni fog. Múlt nyár óta készültünk erre a pillanatra, akkor már hűsíteni kellett a hőségben, segíteni kellett a mozgásban. Nagyon látszott az öregedés. Nem is gondoltam volna, hogy még egy évet bír. De ő maradni akart, és küzdött. Mindeddig...

   Kicsi. Ezt a nevet kapta. Talán szerette, talán csak viselte, mindenesetre hallgatott rá. Pedig a valóságban szívében, jellemében, ragaszkodásában, hűségében, legfontosabb tulajdonságaiban igazán nagy volt. Ha van kutyamennyország, akkor remélem ott naggyá lett. A mi szívünkben mindenképpen. Nyugodj békében drága barátom!