Mikor a fák tavasszal virágba borulnak,beindul az élet odakint a szabadban.
Zümmögő méhek lepik el a virágot,
s fészkelő madarak ugrálnak az ágon.
Mikor a fák lombja már harsányan üde zöld,
a nap melegében mindenki tündököl.
Fiatal fiókák lepik el a fészket,csicsergésükkel teszik nekünk a szépet.
Mikor a fák színes ruhába öltöznek,
hűvös szellő járja már a vidéket.
A madarak lassan délre költöznek,
s aludni készül a bölcs természet.
Mikor a fák kopasz ágaikat tárják szét,
neked kell etetned a fázós cinegét.
Ha fehér dunyha lepi el a fát,
az éhező madár csak terád vár!
.
6 megjegyzés:
:-))
Mikor hűvössé válik a tavaszi szél,
Joe bácsi évszakokon szárnyal s mesél.
Tavaszt, nyárt, őszt és telet, mind a négyet,
Mind a kedves szépet felidéz, mit szeret. :)
:)
MJ, ez nagyon jó...! :)
jajj ez nagyon aranyos.;)
Igazán szép, méltó a Költészet Napjához!
Köszönöm! :)
Megjegyzés küldése