Karácsonyi üdvözlet 2012

Kedves olvasók, látogatók, tanítványok, barátaim!

Mindenkinek áldott, békés ünnepeket kívánok!

Nem várt meglepetés

    A babázáson túl persze ugyanúgy zajlik az élet, mint eddig bármikor. Benne is vagyok természetesen a mindennapok sűrű körforgásában, és lenne egy-két témám az iskolából, amelyeket meg szeretnék írni. Például az évfolyamestek, melyek sikerrel zárultak idén is, felvételeket készítettem róluk. Talán egyszer eljutok odáig, hogy fel is tegyem őket.... :)

Az első hónap

 

   Betöltöttük az első hónap fordulóját. Már ennyi idő eltelt Médi születése óta, szinte észrevehetetlen gyorsasággal. Talán csak a karikás szemeinken érezzük ennek az időnek az elteltét. Fáradtak vagyunk, nem tagadom. Pedig ennél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, csendesebb babát nem is kívánhatnánk. Nem is kívánunk!

Előremutató...

   Adventi időszakban nagy a karácsonyi készülődés. Nálunk erre most nem nagyon jut idő, mégis tudom, hogy életünk eddigi legszebb karácsonya áll előttünk. A közelgő Jézuska ha betekint hozzánk az ablakon, jó eséllyel valami hasonlót fog látni:

Ritmusdepo

Szavazzatok tanulóinka! A ritmusdepo oldalán január negyedikéig lehet szavazni többek között a Liszt Ferenc Zeneiskola - AMI ütőseire, melyben több Kisfaludys diák is bontogatja tehetséges szárnyait. 

Angyalkák

Ők az én adventi angyalkáim...

:)

Csak megjött a Mikulás

   Médi is kitette kis cipőit az ágya szélére 5-én este, másnapra pedig lássunk csodát! El se fértünk a cipőcskékben... :)

Gólyacsőr helyett

    Tegnap olyan hideg nap volt, hogy lefagyott volna a gólya csőre, és a benne tartott batyuban is nagyon hideg lett volna, ha így érkezett volna haza a kis Médi. Szabadságra engedtük inkább, és mi hoztuk el új otthonába a már nagyon régóta várt kisasszonykát.

Bolondos fülvédős

    Mi tagadás, szeretek bolondozni, ha éppen nem kell komolykodni. Az élet nem szép, ha mindig kemények, ridegek, túl komolyak vagyunk. Egy pedagógusnak is kell tudni néha lazának, viccesnek lenni. Ezt persze már jó néhányszor kifejtettem ebben a blogban... :)

Az első levél...

   Kinyitottam a postaládát, majd felugrott meglepetésemben a szemöldököm, mikor megláttam egyik levélen a címzettet. Meggyes Médea... Persze azonnali melegség öntötte el ifjú apai szívemet, és rögtön néztem a feladóját, mert az mindjárt látszott, hogy nem hivatalos levélről van szó!

Anya karjaiban

   Médi tegnap hivatalosan is betöltötte egy hetes születésnapját! Azon a napon csupa aggodalom vegyült az öröm mellé, most pedig már egyik boldog pillanat követi a másikat. Ilyen pillanat volt, mikor szülinapi ajándékként tegnap elhagyhatta végérvényesen az inkubátort, és anya végre magához szoríthatta...

Hetedik napja apa...

  

 Igen, jól olvastátok! Hetedik napja tetszelgek apa szerepben, bár nem tudom van-e még olyasvalaki, aki ezt nem tudja. Talán csak azon blogger ismerősök, akik a távolabbi részeken laknak, hiszen a jó hír egy-két nap alatt befutotta a várost... 

Őszi virágcsokor levelekből

   Hull az elsárgult levél... Máté Péter dala jut eszembe azonnal, amikor eljön az őszi levélhullás pillanata. Míg ez a mindmáig nagyon megbecsült és gyönyörű dal nem a legboldogabb hangulatot sugározza,  addig a vastaggá nőtt avar rugdosása rengeteg vidám percet okoz mindazoknak, akik hagyják magukat egy kicsit belefeledkezni. Nem csak szép, a gyerekeknek nagyszerű játéktér, sőt különböző kreatív ötletek tárháza is!

Apró Joe (bácsi)

   

   Közkívánatra... Azaz, hogy egészen pontos legyek, 6.b-és kívánalomra, mutatok néhány képet alsós koromból...

Halloween hangulat

   Néztem ma reggel a facebook oldalát, és meglepődtem mennyi jelmezes kép jelent meg rajta. Fiataljaink egyre többet átvesznek az angolszász kultúrára jellemző ünnepből. Pár éve még csak a töklámpásokat kezdték el Magyarországon is kifaragni, mára pedig már a jelmezes vonulás is jellemzővé vált. Kicsit úgy érzem, az ifjaknak mindez csak buli, ők nem is igazán érzik át mindenszentek lényegét.