Milyen volt az első hónap? Változatos. Volt itt minden. Két hét kórház, ami anyának volt megterhelő, nekem inkább türelemgyakorlat. Nehéz volt kivárni a pillanatot, ami végül meglepő gyorsasággal eljött, mutatva Médi csodálatos erejét, küzdőképességét. A második két hét pedig maga a csoda! Az első napokban itthon maradtam, együtt tanultuk ki az új családi helyzetünket. Munka mellett már fárasztóbb az élet, de kit érdekel? Micsoda élmények a babás történetek...
Volt már minden! Ívben fiókba pisilős, szanaszét kakilós, keményen büfizős. Mind-mind emlékezetes, hihetetlen szépségű emlék. Etetés után, mikor úgy büfizett az arcomba, hogy lobogott a nemlétező frizurám... :) Emberesre sikerült, de ez természetes, és jobban aludtunk tőle!
Bár a mindennapok unalmasnak tűnhetnek - evés, büfizés, alvás, pisi-kaki, fürdés, apró játékok körforgása -, de nem azok! Gyűlnek, gyűlnek a szép pillanatok, melyek igazán elmondhatatlanok. Fénykép nem mutathatja meg, szó nem fejezheti ki. Egyszerűen csak meseszép minden, Médi pedig egyre jobban elbűvöli a környezetét, mialatt szép lassan kievickélünk a legrizikósabb időszakból. Születése óta több mint 720 grammot gyarapodott, már átléptük a 2600 grammos súlyt, pedig 1880-nal születtünk! Csak így tovább kislányom!
8 megjegyzés:
Gratulálok lelkes apuka a gyönyörű kicsi lányhoz....
Kedves József.. Annyira jó olvasni, ahogy írsz a kis Médiről. Minden mondatból sugárzik a boldogság. "Nőjjetek nagyra, csak így tovább":)
Tövábbi sok, sok élményt kívánok!:-)
khmmmm.: további:-))))
Bizony csak így tovább Médike! :) Apa, Anya ti meg élvezzétek ki minden pillanatát ennek a gyönyörű időszaknak,mert gyorsan felnőnek ezek a drága kis csöppségek. Gyönyörű pici lány!:)
Repül az idő. "Öregszik" a csaj. :))
Kis tündér, még sok szép emléket kívánok nektek.
De jó erről olvasni, eszembe juttatjátok, amikor az én lányom született. Legyenek boldog éveitek együtt!
Megjegyzés küldése