Vasárnap egy hosszabb autóút alkalmával "bűnözni" támadt kedvünk Encivel, megkívántuk a gumicukrot. Az útba eső multinál vettünk is egy zacskóval, zöld almás, savanyú ízesítéssel. Igen ám, de közben a jégrém is kínálta magát, így a cukor elfelejtődött...A nap végén, hazaérkezésünk után kivettük a zacskót, amiben annak rendje és módja szerint összefojt a megkívánt finomság. Naná, hiszen volt vagy 50 fok az autóban! A folyékony masszát melegen esélytelen lett volna elfogyasztani, így hűtőbe tettük. Tegnap este a vacsora után ismét előkerült, ekkor jött a meglepetés!
Szuper az anyag, simán lehetne reklámozni, vetekszik bármelyik ragasztóval a piacon. Csak ez étkezési céllal került a polcokra. Ott kezdődött, hogy a kemény nejloncsomagolás nem volt hajlandó lejönni a már normál állagú édességről. Nekiestem késsel és kézzel, majd jó 20 percnyi fárasztás után, körülbelül a felét kiszabadítottam. Nagy öröm volt, bár gusztának már nem nevezném. A ragacs nyúlott mindenfelé, tapadt a kezemhez, és mindenhez amihez hozzáért. Egyáltalán nem volt már kívánatos!
Rettenetesen ragadt, késsel vághatatlannak bizonyult. Ilyet eszünk? Tudtam eddig is, hogy egészségtelen lehet, de ez a véletlen tapasztalatszerzés nem javította a termék eladhatósági mutatóját, legalábbis nálam biztosan nem. Pedig szeretem a gumicukrot...
7 megjegyzés:
A zselatin szerintem sem alkalmas étkezési célra, semmilyen aromával feldobva sem. :o)
Erről eszembe jutott egy kedves történet. Iskolai osztálytárs szülinapján voltunk egy kertben. Jeti az asztalnál ült, én a grillező mellett dumáltam egy anyukával. Jeti hallotta, hogy az egyik gyerek megkérdezi az apját, hogy miből van a gumicukor, mire az nemtudommal felel. Jeti bátran megadta a felvilágosítást: birkaporcogóból, bőrből és csontból. Nem hittek neki, így odakiáltott hozzám, hogy miből van a gumicukor, válaszoljak, mint élelmiszermérnök. Én azt válaszoltam, hogy szarvasmarha porcából, ínából, csontjából kifőzött kollagén, amit zselatinnak hívnak és különböző mesterséges aromákkál és színezékkel dobnak fel, amelyek közül a tartrazin (E102 - ha jól emlékszem) egyes kutatások szerint a hiperaktivitásért felel, tehát a sárgát jobb, ha nem eszik a gyerekek. :o)
Nagy csend lett és a gumicukor megmaradt. :o)
Uhh... Tényleg jópofa történetet meséltél el, köszönet érte!
Érdekes, pedig tényleg szeretem a gumicukrot. Ezek ismeretében viszont egyre kevésbé vágyom rá...
Szerencsére eddig se volt gyakori vendégünk a gumicukor, de ezután már biztos, zárt ajtóknál kopogtat...
:)
Jaj! De jót nevettem.
Ez jó! :)) Próbálkozz mg a pillecukorral.
Pillecukor? Hmmm... Erről is lesz egy sztorim! :)
A pillecukor is zselatinból van, illetve a torták díszítésére használatos fondant-hoz is ezt használják. Mondjuk mikor megtanultam készíteni,akkor ennyire részletesen nem tudotam,hogy annyira nem is jó... :(
http://www.ritakonyhaja.hu/nassolda/sutes-nelkuli-edessegek/2264-pillecukor-marshmallow-keszitese-hazilag-recept.html
Joe bácsi! Kíváncsian várom a sztorit!
Szép napot!
Edit
Megjegyzés küldése