2010. november 27., szombat

Az első támadás!

   Tél tábornok idejét látta az első támadás megindításának. Ez Kaposvár környékén meglehetősen gyengére sikeredett, mégis adott egy kis ízelítőt, és beindította a védelmi erőket. Most már végképp nem lehet halogatni, és el kell kezdeni a téliesítést.
   Tegnap este a nyolcadikosok nagy sikert aratott műsora után szakadó esőben indultam haza. Folyamatosan váltott át havas esőre, majd mire a kapunkhoz értem, már sűrű, nagy pelyhekben hullt a hó. Nagyon vizes volt minden, mégis hamar elkezdett lerakódni, és megmaradni. Bundás először örömmel üdvözölt, majd a számára eddig ismeretlen csapadékformával kezdett el ismerkedni. Aranyos volt, mikor észrevette a hátán megtapadt pelyheket! Először nem lerázta magáról, hanem megpróbálta a szájával elérni, kergette, mint kiskorában a farkát. Mikor végre megszabadult  különös "lovasától", elkezdte a földön szaglászni, majd felnyalni a hókristályokat. Egész hosszan belefeledkezett, jó volt látni. Mivel késő este volt már, én elvonultam meleg hajlékomba, és hallottam, hogy kutyáim is így tettek.
Reggelre mindent fehér lepel borított, de már nagyon olvadt. Bundásnak ébredésünkkor már nem volt újdonság a különös dunyha, de azért egy darabig még játszott a hóban. A szikrázó napsütés azonban kellemesebbnek bizonyult hosszú távon, mivel inkább kifeküdt napozni, és onnan szemlélte amíg mi Encivel a madarak érdekében kezdtünk el tüsténkedni. Tavaly is folyamatosan etettük kis szárnyas vendégeinket, idén is gondoskodunk róluk. Tettünk ki egy új etetőt is, a Lidl-ben viszonylag olcsón lehetett kapni egy egyszerű, önadagolós műanyag megoldást. 
Feltöltöttük a régit is magvakkal, így most még több lehetőséget kínálunk vendégeinknek. Ők azok, akik leginkább veszélyben vannak a "tábornok" rohamai alatt, és nekünk embereknek illik segíteni őket.  Remélem nem vagyunk egyedül ebben a harcban...
    Estére az első támadás nyomai egyre inkább eltűntek, szinte alig maradt már a fehér takaróból. Maradt a latyak, a sár, a só, és a kosz. Ez az a része a télnek, amit a legkevésbé szeretek. Ha már esik a hó, essen rendesen, és maradjon meg rendesen. Legyen miben megfürdetni a hölgyeket, mert ez a mostani még ahhoz is kevés volt. Majd legközelebb! Holnap advent első karácsonya, mindenkinek kellemes ráhangolódást kívánok az ünnepi hangulatra!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése