Olvad a jégcsap...

   

   Végre enyhébb az idő, megmondom őszintén már kezdtem én is fázni! Pedig nem vagyok egy didergős típus, mégis! A sítábori -30 után még melegnek tűnt az itthoni hőmérséklet, de szép lassan belém fagyott a mosoly, és még nem is láttam a gázszámlát...

Kutyusomat (Bundás) elnézegetve eljátszottam a gondolattal, milyen is lehetne egy saját bunda. Mivel kedvenc vadállatom a tigris, babráltam kicsit a képszerkesztővel! Jó nem?

Ömlesztett zárszó

   Sítáboros bejegyzéseimet kívánom most már végleg lezárni. Sok mindenről nem esett szó itt a blogban, de ezt az élménydús hetet szavakba, írott formába önteni szinte lehetetlen. Akik várják a beszámolókat, talán többet szeretnének tudni, főleg a szülők. Magam is tapasztalom, hogy a gyerekek ha megkérdezik őket a tábori eseményekről, lezárják pár szóval, majd mennek is tovább. Sokszor a család többet megtud itt tőlem a hét eseményeiből, mint tulajdon csemetéjétől...

Squash bajnokunk

  

   Kaposvár elmúlt évi diákolimpiai bajnokait, és korosztályos magyar bajnokait köszöntötték csütörtök délután a Munkácsy Mihály Gimnáziumban. A hagyományos ünnepségen átadták az év diáksportolói díjakat is. Iskolánkból is voltak díjazottak, sőt az osztályunk egyik ifjú tehetsége is boldogan szoríthatta magához, a kemény munkáért járó elismerést.

Hószoknyás hófickó

Hófickó? Lehet, hogy nem is fickó! Mi van, ha lány? Tényleg, eszembe sem jutott ott megkérdezni a helyszínen az alkotóktól! Tény, hogy érdekes lett, de mindenképpen üde színfolt iskolánk közepén ez a vidám alak...

Csoportképeink 2012

Még mindig sítábor, ezúttal főként csak képekben!

Kezdő csapatunk  22 tanulóból állt, harmadikostól nyolcadikos korosztályig vegyesen:

A déli Chopok kalandjai

    Régi-régi elképzelésünket valósítottuk meg végre. Általában Tále sítáborunk síközpontja, mert kellőképpen hóbiztos, és ami nagyon fontos, ideális pályákat nyújt kisiskolásoknak. Kezdő, középhaladó, haladó síző egyaránt talál itt magának pályát, tanulásra ideális. Szeretünk ide járni, de azoknak a haladó sízőknek, akik már évek óta járnak velünk a táborba, már nem jelent kihívást, kevés újat tud nyújtani. Éppen ezért, kikalkuláltuk, hogy a közelben lévő déli Chopok egyszeri meglátogatása még nem emelné meg a költségeket, viszont a régiek elé is helyezhetünk új feladatokat! Belevágtunk!!

Rendkívüliségek, és Chatka

Chatka

   Több okból is rendkívüli volt az idei sítáborunk. Rekordsebességgel betelt a létszám, túl is léptük a tervezett keretszámot. Végül 50 gyerekkel indultunk útnak, öten voltunk síoktatást végző kísérő tanárok, de velünk jött még Ibolya néni, aki többek között a gyógyszerezésben segédkezett, és vittünk magunkkal idén egy orvost is. Ez összesen 57 fő, a sofőrünkkel együtt 58. Ennyien még soha nem indultunk útnak, nem is fértünk mind bele a buszba. A doki saját, hét személyes autójával kísérte buszunkat, ahol a gyerekek mellett csak Mónika néni, és én fértünk már el.

Megjöttünk, jött velünk a hó is...

  

 Csütörtökön már hallottuk odakint, hogy pénteken havazás kezdődik Magyarországon, tehát az vár ránk itthon, amihez hozzászoktunk az Alacsony-Tátrában. Furcsa, egész télen hiába vártuk a hóesést, erre pont a sítábor zárónapján jött meg!

Aszalt alma

Sajnos a legutóbbi feladványra már nem érkezett olyan nagy számú tipp mint az előzőre, de azért akadt itt is néhány próbálkozás.  Vicces volt az összeszikkadt fánk, a bundás zsemle gondolata. Többen voksoltak a töpörtyű mellett, ők mind távol álltak a megoldástól. Edit mindjárt az elején beletrafált a lényegbe, amikor valamilyen aszalt gyümölcsre gondolt!

Játszunk még egyet?

    Örülök neki, hogy tegnapi játékos bejegyzésemre szép számmal tippelgettetek, nem csak itt a blogon, de a közösségi oldalakon is. Köszönöm! Jó volt megtapasztalni, hogy milyen sokféleképpen is gondolkodunk, mennyire mást látunk egyénenként egy fotóban. Tamás mint férfi mindjárt valamilyen gránitlapban gondolkodott, a hölgyek inkább gasztronómiában, persze azon belül már nagyon megoszlottak az ötletek. Kati farmerra vonatkozó díszítő eleme nagyon meglepő, de igazán egyéni elgondolás. Érdekes volt!

No és ezek? Szerintetek mi van a képen?

MJ, azaz édesapám szórakoztatja mostanában olvasóit, köztük engem is ezzel a játékos feladvánnyal. Mi ez? című rovatához lefényképez valamit, néha kicsit machinál a fotókkal, majd felteszi a kérdést: Mi van a képen? Még nem nagyon sikerült eltalálnom, de így van ez általában a többséggel is. Gondoltam visszavágok! :)

Vuk vers

  

   Fekete István Vuk című meseregényét dolgozzák fel most folyamatosan a harmadik b osztály tanulói. A fürge lábú róka nevének hallatán mindenkinek felcsillan a szeme még napjainkban is, legyen szó kicsikről, vagy akár nagyokról. Olyan műről van szó, ami hál'istennek nem megy ki a divatból, és amivel a mai kisdiákok is szívesen foglalkoznak. Nagyon élvezik a regény játékos feldolgozását Mónika néni és Gyöngyi néni tanítványai is, munkájuk eredményét pedig osztályuk termének falán lehet megcsodálni. Többek között térképeket rajzoltak Vuk vadászterületéről és mozgásáról, rajzos illusztrációkat készítettek a történetről, rókát hajtogattak, sőt még verset is írtak az ügyesebbek! Balogh Boglárka versét mutatom most meg Nektek!

A Fő utca

   

   Tehetség rovatomat érdemtelenül lassan töltögetem fel, bár Zsuzsi versei közül már sok felkerült az oldalamra. Ezek nagy sikert arattak, ám tanítványaink tollából más érdekes, értékes dolgok is íródnak. Jelenlegi ötödikes osztályunk egyik tagja diákújságírói pályázaton szerepelt eredményesen, fogalmazását a téli szünetben bírálták el. Témája:  Ahogy én látom - ajánld lakóhelyedet a turistáknak. Karinának megtetszett a téma, és mivel szeret fogalmazást írni, jelentkezett rá. Érdekes, hogy egy kis ötödikes hogyan oldja meg ezt a feladatot... Nekem tetszett! :)

Háromkirályok túra

   Már hatodik alkalommal rendezték meg Kaposfüreden a Háromkirályok túrát, amely évről-évre egyre nagyobb tömeget vonz. Encivel idén értesültünk róla először, és mivel nagyon megtetszett mindkettőnknek a program jótékony célú jellege, úgy döntöttünk elmegyünk. Jó ötlet volt!

MikuJoe

  

  Ho, Ho, Ho! Nem, nem vagyok időzavarban, tudom, hogy a Mikulás már egy hónappal ezelőtt kiosztotta ajándékait. Vízkeresztig azonban még van egy napom, hogy a karácsonyi témakörben maradjak nem?