A munkafelügyelő

Kell ez a csavarhúzó?

  

 Legjobb és leghűségesebb barátaim a feleségem után, természetesen a kutyáim. Ők azok, akik ha otthon vagyok és kint tüsténkedem, el sem mozdulnak mellőlem. Kicsi már kevésbé áll bele a hátsó fertályomba, Bundás azonban jó puli módjára követ mindenhová. Nem tudom, talán az ősei között lehet valahol?

Kicsi is figyel...

  

 Bármit dolgozzak is odakint az udvaron, vagy a kertben, le sem veszi rólam a tekintetét. Ez alól csak az a kivétel, amikor valaki elhalad a kerítés előtt - ilyenkor kemény házőrzői munkát végez-, vagy amikor Enci is kijön. Ezen alkalmakkor egy rövid pillanatra magamra hagy, de nagyon gyorsan vissza is tér. Folyamatosan mintha felügyelné a munkámat! 

Igazán érdeklődő típus, minden szerszámomat, munkadarabomat ellenőriz, megszagol. Régebben az általa feleslegesnek hitt darabokat el is vitte, szerencsére ma már erről leszokott. Rájött, hogy jobb ha rám bízza, mikor milyen eszközökre van szükségem. Az elkészült munkát is mindig alaposan megvizsgálja, majd onnantól fogva meglepő módon vigyáz is rá!

Dajkálgatni is kell a felügyelőt...

A képeken éppen a virágoskertnek készítettem új kerítést és kaput, mivel az előzőt még nem az ő roppant nagy erejéhez szabtam, és az elmúlt idők során szinte kidöntötte. Folyamatosan nyomon követte a munkámat, és higgyétek el, tudta mi készül, és miért! 

   Azóta ennek az új kerítésnek még nem láttam erővel nekiugrani! Különösen aranyos volt, amikor lekentem lazúrral. Nem ért hozzá, csak figyelt. Enikő ezalatt a házban tüsténkedett. Később amikor kijött, én már rég végeztem a festéssel, és máshol alkottam, Bundás pedig jó munkafelügyelő módjára odavezette Encit az elkészült munkához, és megmutatta neki! Láthatóan elégedett volt... :)