Fejre állt a hótornász

   

  Hittétek volna, hogy egy hóembert is képes vagyok megtornáztatni? Pedig megtettük! A párommal közösen hóember építésébe fogtunk ma délután és, hogy ne legyen szokványos, tornászt faragtunk belőle. Enci ötlete volt, hogy állítsuk fejre, engem pedig nem nagyon kellett győzködni...  :)

    Rettenetesen olvad a napokban a hó, ennek köszönhetően pedig a korábbi porhó megroggyant, most már nagyon jól tapad. Mivel még idén nem építettünk semmit, én pedig köztudottan szeretem az ilyen gyerekes dolgokat, ebéd után levezetésképpen felvetettem a hóemberépítés ötletét. Pár perc múlva már terveztük is a helyet, illetve a különböző fázisokat. Ne higgyétek, hogy olyan egyszerű volt! A felső udvarban -ahová építettük-, nem nagyon volt már tiszta hófelület hála kutyusainknak, illetve az autó miatti hólapátolásnak. Az alsó udvarban görgettük össze a gombócokat, majd talicskával szállítottam a helyére. Piszok nehéz ám egy ekkora vizes hógolyó! Az összeillesztés sem volt könnyű feladat a nagy súly miatt, egyszer szét is roppant. Sebaj, megoldottuk! Utána már csak tapasztgatni, simítgatni kellett a végső fázis előtt. Utolsó mozzanatként kerültek rá a lábak, gombok, szemek, az orr és a száj. A végeredmény pedig? Fejen áll a hófickó!

    A képeket elnézegetve azt is bele lehet képzelni, hogy éppen cigánykerekezik, és az átfordulás pillanatát látjuk. Ha így van, nagyon ügyes a mi kis tornászunk, míg ha a fejenállást gyakorolja, akkor még javítania kell a tartásán! Nincs meg a háromszögelés, és a lábai is terpeszben! Ejnye, ejnye! Vagy túlságosan kritikus lennék? Egye fene, legyünk elnézőek! Szerintem egész jó lett, Bundásnak legalábbis nagyon tetszett...