"Aranyos" mézes

   Mi mással is telhetett volna el aranyvasárnap délelőttje, mint a karácsony elengedhetetlen kellékének készítésével, mézeskalácssütéssel! A frissen sült mézeskalács mással össze nem téveszthető fűszeres illata jelzi a konyhákban: itt a karácsony. Kint szikrázó napsütésben csillogott a fagyott hó, vidáman eszegettek a madarak, Bundás és Kicsi játékosan nyargalászott a fehér lepelben, mi pedig nekiláttunk a sütkérezésnek.

   Sokan azt gondolják, hogy a mézeskalács igazi hungarikum, pedig nem! Készítése körülbelül egyidős a méz használatával, már az ókorban is ott illatozott a rómaiak asztalán. Igaz, sem a rómaiak, sem a görögök nem ették meg -vagy csak titokban-, mert isteneiknek az állatáldozat helyett inkább állat formájú mézeskalácsot ajánlottak fel. A világ sok országában különböző időszakokban és helyi tradíciók szerint készítik a mézes finomságot. Az angoloknál is nagy hagyománya van a sütésének, ilyenkor készül a Ginger Bread, az emberke formájú, gyömbéres kalács. Ezt több filmben, rajzfilmben láthattuk már. Gondoljunk csak a Shrekből Mézikére! Régebben sok helyütt vallásos ünnepekkor készítették csak, és valamely szent alakját formázták meg belőle. Így az egyház részben erősen támogatta, részben viszont a fűszerek feltételezett izgató hatása miatt saját szolgáinak tiltotta.

A skandinávok és germánok vaddisznó alakú mézeseket sütöttek a téli napforduló eljövetelekor. A németek körében nemcsak, hogy nagy hagyománya volt a mézeskalácsnak, de Európában is rajtuk keresztül terjedt el. A magyar mézeskalácsosság az Árpád-házi királyok idején már nyomon követhető – a saját méhészettel rendelkező kolostorokban formákat, mézes italokat és süteményeket is készítettek. A mézes pogácsa és mézesbáb elnevezéseket a 16. században már jegyezték a krónikák. A leghíresebb mézesek magyar nyelvterületen Debrecenben és Erdélyben készültek. Az egyik leghíresebb magyar mézes a Tordai mézes pogácsa volt, amelynek termékenyítő erőt tulajdonítottak!

A tészta díszítésének nagyon sok lehetősége van, de ezek közül a legismertebb az írókázás, amikor cukorral felvert sűrű tojásfehérje habbal dísztik a figurákat.

   Encivel mi is minden karácsonyra készítünk, szép közös programunk. Legyünk bármilyen fáradtak is, mindig nagy kedvvel állunk hozzá, és igen összeszokott párt alkotunk közben. Pár óra alatt egy hatalmas doboz telik meg a finom süteménnyel, melyből adunk szeretteinknek, barátainknak is. Készítése alatt karácsonyi dallamokat hallgatunk, és a közelgő ünnepre gondolunk. Nagyon jó receptje van Enikőnek, szinte azonnal puha lesz az elkészült mézes, és az is marad végig. Már csak ki kell díszítenünk, de egyik este azon is átesünk! Este senki se feledje meggyújtani az utolsó adventi gyertyát, majd pedig jöhet a karácsony, már nagyon várjuk!