2011. április 20., szerda

Összefonódtak...

   Még mindig Deseda part. A képen is látható két hatalmas tölgyfát, Somogyaszalónál találtuk. Mind a ketten gyönyörű példányok lennének önállóan is, sorsuk azonban valamikor a múltban szorosan összeforrt.

   Nagyon szeretem a tölgyfákat, igazi nemes vonásai, hatalmas, szerteágazó ágai miatt. A már idős, hatalmas egyedek igazán tiszteletet parancsolóak, ősszel pedig csodálatos színekben tudnak pompázni. Ők ketten itt az erdő szélén, túl közel kerültek egymáshoz. Ahogy ágaikat széttárták az ég minden irányába, egy idő után egymást kezdték el ölelgetni, majd örökre egybeforrtak. Most már egymást is táplálják, ott vannak egymás "vérkeringésében", akár a sziámi ikrek. Ezt a köteléket már csak erőszakkal lehet szétszakítani...
  Ahogy az emberi fajt ismerem, egyszer ennek is eljön az ideje. Megjelennek a láncfűrészes fakitermelők, akik talán észre sem veszik majd ezt a különlegességet. Számukra csak két öreg, kivágásra ítélt fa lesznek csupán, akiket el kell takarítani. Remélem erre még nagyon sokáig nem kerül sor! 

4 megjegyzés:

MJ írta...

Jó képek. Szépek.

georgina írta...

Nagyon szeretem a fákat.Jó kép!

carpe diem írta...

Gratulálok! Szépek a képek! Jó a szöveg!

baratella írta...

"Meglátni és rácsodálkozni", nekünk is szép élmény lett, neked köszönhetően.

Megjegyzés küldése