2011. március 8., kedd

Egy éve már...

   Pontosan ma egy éve, hogy elindítottam gondolataim folyását ebben a blogban. Akkor hirtelen felindulásból, minden komolyabb szándék nélkül kezdtem bele, csak egy hírt szerettem volna többekkel valamilyen formában közölni. Ez sikerült is, majd azt vettem észre, hogy itt ragadtam...


   Apám MJ, akkor már régóta írogatta a bejegyzéseit, én pedig olvasgattam őket. Innen jött az ötlet. Mivel rögtön telepítettem az google analizálóját a webhelyre feltűnt, hogy elég sokan elolvasták amit írtam. Ez jólesett, és folytattam. Nem bántam meg! Itt egy igazi kis közösségre leltem, ezenkívül sok érdekességet olvasok, magamból is kiadhatom ami bennem van. Kezdetben okoztunk némi zűrt apuval, valamiért sokan összekevertek bennünket, írásainkat. Miután ezt tisztába tettem, már végképp mehettünk a magunk útján. :)
Mára ez a 225-ik bejegyzésem. 30415 oldalmegtekintésem volt, valamint 5278 teljesen egyedi látogatóm. A rendszeresen olvasókat nehezen tudom megsaccolni, de több százan vannak. Ebből csak 84 jelezte magát eddig a követők listáján, pedig látom, hogy többen vagyunk. Nem baj, ez nem számít. Aki inkognitóban szeretne maradni, maradjon. Örülök, hogy olvasgat. Köszönöm nekik is, és mindenkinek!
Legkorábbi "idegen" olvasóm Apa54, vele szépen összebarátkoztunk az egy év alatt. Máig nem tudom, hogyan talált rám, de örülök neki!

Menet közben észrevettem, hogy valamilyen szinten iskolám hírcsatornája is lehetek -természetesen a teljesség igénye nélkül-, így jelenleg a legtömöttebb címke a Kisfaludy. Ez nem iskolai olvasókat talán kevésbé érdekel, de nekem mindenképpen központi helyet foglal el az életemben, így itt a blogban is. A legnépszerűbb tartalmak a kutyachip, a halálos hétfő, a nagy házalakítás, és a félelem. Persze sok múlik a címválasztáson. A kutyachip például minden héten olvasott anyag, hála a google keresőjének. A halálos hétfőt két nap alatt közel hatszázan olvasták el, mivel tragédiát sejtetett. Mi emberek már csak ilyenek vagyunk... :))
Elemezhetném még az analistics adatait, de rajtam kívül nem hiszem, hogy ez sokakat érdekel. A lényeg, hogy ha azt nézem, talán van értelme itt lennem. Meglepődtem például azon, milyen sok határon túli ember követi az agymenéseimet. Románia, Szerbia, Szlovákia, USA, Anglia, Németország, Belgium, Kanada azok az országok, ahonnan rendszeres visszatérőim vannak. Köszönöm!
   Encinek volt olyan ismerőse aki leszólt azért, mert a közösségi oldalon közzéteszem a bejegyzéseimet. Elgondolkodtam rajta, de sokan ott várják a következőt. Így akinek nem tetszik, nyugodtan kikapcsolhatja a híreimet, mert ez is már megtehető. Nincs ebből harag, nyilván sokan vannak akik nem kíváncsiak az ömlengéseimre. Akik igen, azokat viszont szívesen látom továbbra is! Örülök, hogy vagytok, megjegyzéseitekkel támogattok! A hölgyeket természetesen továbbra is szeretettel köszöntöm ezen a szép napon!

16 megjegyzés:

L.D. írta...

Mindig csak úgy tégy Joe bácsi, ahogy neked jó.:))

Vadvirág írta...

Gratulálok kedves Joe és további sok-sok ilyen és hasonló "ömlengést" kívánok szeretettel!:)

Agnes. írta...

Gratulalok Joe!:)

A hirtelen felindulasok jok tobbnyire, es jo, hogy itt ragadtal, szeretem olvasni mind a munkaddal, gyerekekkel es maganeletu kapcsolatos bejegyzeseidet.

Szep napot Nektek!

m írta...

... és még a férfiak szűkszavúak...;)???

Gratulálok, ez komoly:)!

MJ írta...

Háát igen. Nem csak a gondolat folyik, az idő is.

Mónika írta...

Legtöbben azért kezdünk blog írásba, mert megakarjuk mutatni magunkat, először csak a barátoknak, rokonoknak, távolabbi ismerősöknek, majd az ismeretlenkén hozzánk csapódó olvasóknak, ki-ki a saját "műfajában"
Sokan használjuk a blogolást terápiaként, vagy egyfajta pótlékként...

Gratulálok az első évesedhez!
:D

Joe bácsi írta...

- L.D. igyekszem... ;)
- Vadvirág köszönöm, lesz még!
- Agnes nagyon örülök, ha tényleg így van. Én is mindig szívesen olvasgatok nálad!
- Merci, ezt ki mondta?? :))
- MJ nem baj, közben bölcsebbek leszünk! Vagy nem.. :)
- Mónika ebben igazad van. Nálam is feszültséglevezetőként is szolgál...
Köszönöm!

KisVirág írta...

Én köszönöm! Ezt is :) és a köszöntőt is! És sok-sok hasonlóan értékes posztot kívánok Neked!!!

Joe bácsi írta...

KisVirág, mindent nagyon szívesen! Örülök, hogy itt vagy! Köszönöm!

annalíz írta...

Végre!Végre! A "rengeteg" eszemmel rájöttem valamire, és tűnik működik....és ide tudom írni, hogy örülök annak, hogy rátévedtem a blogodra, mert mindegyik nagyon tetszik.

Joe bácsi írta...

Enyém a megtiszteltetés... :)
Mire jöttél rá, mi volt a hiba?

Hanczur írta...

Ez az a hely - a blog - ahol a legtöbbet tanulhatunk magunktól. Amire más felfigyel, észre sem vesszük, vagy azt vesszük észre, hogy a nekünk fontos nem tűnik fel másnak.
Egy év? Hm. Nekem pl. egyetlen évforduló sem jutna magamtól eszembe. Megint tanultam valamit.:-)

Apa54 írta...

Apád révén találkoztunk, de azt nem tudom, hogy hozzá hogyan keveredtem a http://mjozsef.blogspot.com/2010/03/uram-atyam.html oldalára. Ezt olvastam először. Csak ez a biztos.

Sári mama írta...

Kedves Joe! Gratulálok és örülök az örömödnek és annak, hogy számon tartottad az első évforulót! A statisztikádból is látszik, hogy ragyogó ötlet volt elkezdened a blogírást.
Boldog szülinapot kívánok kedves "meggyesj"-nek egy apró ajándékkal:
http://www.youtube.com/watch?v=DZGfCM2amKw&feature=related

Joe bácsi írta...

Apa54, talán a facebook-ról?
Sári mama, köszönöm szépen! Ez nagyon aranyos!

Mobi írta...

Sok ilyen pedagógust kívánok a gyerekeknek :)

Megjegyzés küldése