2011. február 23., szerda

Pizzázni voltunk

   Mi ebben a sztori? Ha nagyon szigorúan nézzük, persze semmi. Emberek jönnek-mennek a különböző pizzériákban, nem nagy történet. Tulajdonképpen ez sem az. Csak azoknak a nyolcadikosoknak nagy szám, akik már ott állnak a búcsúzás kapujában, és minden egyes közös program további kellemes emlékekkel tölti fel őket a jövőre nézve...
   Osztályunk nyert egy kis pénzt, ráadásul az osztálypénzből is van még keret, szóval Zsuzsa néni vezényletével közös vacsorára indultunk kedden este. Vendéglátó helyünk Kaposvár szívében a Bianco Nano Pizzéria volt. Személyes kötődésünk is van ehhez a kellemes helyhez, Sheri szüleié az üzlet. Kaptunk hát kedvezményt is, de nem ez volt a lényeg. Jó társaság, kellemes együtt töltött másfél-két óra. A pizzák isteniek! Külön miénk volt a felső szint, mégis kicsit féltettem a lent lévő idegen vendégeket. Nem voltunk ugyanis halk társaság. Persze nem én kiabáltam, nem is Zsuzsa néni. Ennek a korosztálynak azonban lényegesen magasabb a zajszintje mint nekünk, és bár nem voltak rosszak a gyerekek, nem is kiabáltak, mégis zajos volt a 27 kamasz együtt. Vidám nevetgélések, lányos sikongatások és vihogások, idétlen viccek hasítottak bele a máskor megszokott békés csendbe. Nem haragudtunk, jól érezték magukat. ...
   Minden nappal közelebb kerül az osztály a búcsúzáshoz, hamarosan elmúlik a közös nyolc év. Ilyenkor fontos, hogy az utolsó pillanatokat feledhetetlenné, barátságossá varázsoljuk. Erre jó volt ez az est. Lesz még néhány emlékezetes napunk, azonban a tanulásról se feledkezzetek meg kedves tanítványok! Az is fontos... :)

8 megjegyzés:

Laura írta...

persze tényleg nem annyira nagy szám manapság a pizzázás, de nekünk hatalmasat jelent, hogy itt lehettünk.. együtt az osztály, ami ritkán fordul elő, pedig egy osztályba járunk, mégse tudunk mindig beszélgetni..
nagyon örülök, hogy felkerültek a fényképeim.. ;D
köszönjük a türelmet, azért a nagy hangzavarért :DD nagyon jól éreztük magunkat!! :))
R. Laura

Joe bácsi írta...

Akkor egyetértünk Lau... örülök, hogy jól sikerült az est, és köszönöm a képeket!

Agnes. írta...

Milyen jo ilyet olvasni, mar csak azert is, mert az ember visszagondol a sajat iskolai elmenyeire:)

Vadvirág írta...

Soraid olvasva, szerintem a 8 év feledhetetlen élmény lesz....ha ez idő alatt ilyen pedagógusok foglalkoztak a diákokkal:) nem lesz könnyű az elválás, de addig sok szép órát töltsetek még el! Üdvözlettel:)

Joe bácsi írta...

Üdvözöllek Vadvirág! Köszönöm kedves szavaidat, remélem így lesz!

annalíz írta...

A jó pedagógus örök élmény a gyerekeknek.Én még most, hatvan év távlatából is szeretettel, és hálával gondolok első tanítómra....

Magdi írta...

Csodálatos ember vagy:)
Ezek a gyerekek mindig szeretettel fognak visszaemlékezni, erre a szép napra. Örülök, hogy ismerhetlek.
Magdi

Joe bácsi írta...

Köszönöm Nektek!

Megjegyzés küldése