Zöldtusa

   Az őszi szünetben került megrendezésre a Zöldtusa eseménysorozat 2010. évi hatodik programja a Zselici Gyalogtúra. November 6-án (szombaton) reggel 7.00 órától vártak minden természet kedvelő zöldpontos és nem-zöldpontos túrázót. A kiindulópont új helyszínen, a Gárdonyi Géza Tagiskola (Madár utca) aulájában volt.

Választható túratávok 31-, 17- és 7 km voltak. A bakancsosok csekély létszámban ugyan, de ezúttal is jelen voltak, és ahogy tőlünk az elvárható, a hosszú túrát céloztuk meg.

   Nagyon kellemes, szép őszi idő volt az egész szünetben, így ezen a napon is. Nem kellett túl melegen öltözni, bár reggel még kicsit csípős volt a levegő. Reggel hét órakor volt a megbeszélt találkozó, ahol mély bánatomra csak hárman jelentünk meg, pedig a szünet előtti nap még nyolcra rúgott a jelentkezők száma. A közben eltelt egy hét alatt a többieknek más családi program alakult ki, így Gergő, Bogi és én maradtunk a próbára. Miután hiába várakoztunk, nekilódultunk az útnak, dél felé haladva első úti célunk a Töröcskei-tó volt. Itt található egy Természetbarát emlékmű, szemben vele pedig a Vackor tanya.

Továbbhaladva egy gyönyörű völgy mentén átmentünk a Gyertyános erdőbe, miközben az Eszperantó és a Cserkész forrás mellett is elsétáltunk. Nekünk azonban nem ők, hanem a Négy testvér forrás kellett, itt találtuk meg ugyanis első ellenőrző pontunkat. Az erdő igazán szép és vadregényes, most telítve lehullott falevelekkel, amit igazán jó dolog ilyenkor rugdosni. Igen hosszan haladva Zselickislakon keresztül elhagytuk Kaposvár térségét, egészen Ropolypusztáig meneteltünk. Ezen a szakaszon nem volt túl nagy sár, a táj azonban igazi őszi fényében tündökölt. Mindenfelé színes falevelek, melyek ha kicsit fújt a szél, hullottak ránk a fákról. 

Az összegyűlt avart rugdosva néha nem vettünk észre egy-egy leesett vastag faágat, ilyenkor vidáman bukdácsolgattunk, és nevettünk egymás vicces jelenetein. Igazán jó hangulatunk volt, sokat beszélgettünk, néha majdnem el is mentünk rossz irányba. Olykor lepihentünk a kidőlt fatörzseken is, de csak rövid időre, mert mozogni jöttünk!

Ropolynál megkaptuk második pecsétünket, és elindultunk a visszavezető úton, a Ropolyi-árok völgyében, egy patak mentén. Hihetetlen dagonya következett, bármerre menekültünk, átáztak a cipőink. A látszólag stabil, kemény helyek is néha bokáig elnyeltek minket. Bemenekültünk az úttal párhuzamosan az erdőbe, de itt sem volt sokkal rózsásabb a helyzet. Ez majdnem Töröcskéig így is tartott, jó sárosan érkeztünk meg a faluba. A Töröcske-patak völgyében hasonló helyzet várt ránk, de nem tartott sokáig, és viszonylag könnyedén érkeztünk vissza a tóhoz, majd az utolsó ellenőrző pontunkhoz, a korábban már említett Vackor tanyához. Utolsó pecsétünk megszerzése után reggeli útvonalunkon kellett visszafelé haladni a Gárdonyi iskolába. Itt megkaptuk a csokinkat, jelvényt, valamint a Zöldtusa rendezvénysorozat pólóját, hiszen a legalább három próbának bőven eleget tettünk.

   Kellemes napot töltöttünk el ismét a Zselicben, talán az utolsó szép őszi napokat élvezhettük ki. Ki tudja meddig tart még a kellemes időjárás? Tegnaptól ismét esik, hamarosan a hőmérséklet is zuhanni kezd. Közeleg a tél, de minket ez sem állíthat meg! Télen is keresünk magunknak megfelelő túrát, mert bizony minden évszaknak megvan a maga szépsége! Továbbra is nem győzöm hangsúlyozni, ne csak a négy fal között senyvedjünk, irány a szabadba!