Kéz nélkül, lábak nélkül, aggodalmak nélkül!

   Kapcsolódva egy korábbi bejegyzésemhez az esélyegyenlőségről, szeretném ha a lehető legtöbben megnéznék a következő videót. Nick Vujicic 1982 december 4-én született Melbourneben. Első szülött gyermek volt az ő szerb keresztény családjában. Nick születési rendellenesség következtében, váll magasságban elvesztette mind a két karját, és csak egy kicsike lába fejlődött ki kettő darab ujjal, ami kiáll comb magasságban. Ez természetesen sokkolta Nick szüleit annak ellenére, hogy szervezetileg teljesen egészséges volt.

   Az élete nehézségekkel és viszontagságokkal volt teli. A testi fogyatékossága miatt Nick nem járhatott hagyományos iskolába, annak ellenére, hogy nem volt értelmi fogyatékos. Az iskolai évei alatt az ausztrál törvények megváltoztak, és Nick egyike lett azoknak a sérült tanulóknak, akiket átvettek hagyományos iskolába. Megtanult írni a bal "lábán" levő két ujjal egy speciális, a nagy lábujjára felcsúsztatott eszköznek a segítségével. Megtanult számítógépet kezelni, és gépelni a "sarok és lábujj" módszer segítségével. Továbbá Nick képes eldobni a tenisz labdát, telefonálni, de ami a legfontosabb képes örülni annak ami megadatott neki, az életének! Ő a puszta létével (meg a lehengerlő mosolyával) ad kristálytiszta distinkciót lényeges és lényegtelen dolgok közt, nézeteink átértékelésére késztet minket.

   Ajánlom a videót mindenkinek, de legfőképpen azoknak, akik valamiért elégedetlenek sorsuk alakulásával, nem képesek elfogadni saját magukat. Még inkább pedig azoknak, akik lenézik a bármely fogyatékkal élőket! Kívánom, hogy leljenek egy új, egészségesebb, emberségesebb nézőpontra!