2010. július 13., kedd

Magyar-török "barátság" park


   Kutya meleg ide vagy oda, tegnap kirándultunk egy jót. Ma is, de míg tegnap zömmel felfedező körutakat jártunk be Pécsett, addig ezúttal a hőség már a Balaton partjára hajszolt ki minket. Sajnos csak délután, mert készül az iskola tornaterme, és be kellett mennem a pályavonalak felfestése végett. Mindez azonban nem tartozik a tárgyhoz, maradjunk a tegnapi napnál!
   Kora reggel indultunk Pécsre, és délután kettőig jártuk a várost. Megnéztük a felújított főteret, körbesétáltuk annak teljes környékét. Sokat időztünk a Király utcában, ahol még jeges kávéra is futotta időnkből. Az itteni látottakról most nem kívánok értekezni, szép város Pécs, de legtöbbünk számára azért ismert. Jó dolog itt fiatalnak és egyetemistának lenni, Enikő mindig vágyik ide.
Hazafelé megálltunk Szigetvártól nem messze, a Csertői-tavak mellett található érdekes és tanulságos helynél: a Török-Magyar Barátság Parknál. A török állam közreműködésével 1996-ban kialakított parkban áll Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán portrészobra. Metin Jurdanur török szobrászművész alkotása, az itt elhunyt török uralkodó jelképes nyughelye előtt.
A bukásra ítéltetett várat 1566-ban példátlan hősiességgel és meglepő hatékonysággal mindössze 2500 magyar katona védte, a 60000 főnyi török haderővel szemben. Utolsó csepp vérükig kitartottak, az időközben maroknyira fogyott csapat híres kirohanásáig nem adták fel Sziget várát. A szultán azonban már nem élhette meg a győzelmet, mert két nappal előtte elhunyt. Ma az itt elhunyt két nagy ellenfél szobra már nem néznek egymással farkasszemet, hanem együtt tekintenek küzdelmük színhelye, a vár felé. Ezt azonban gondolom szintén mindenki tudja.
Azt azonban talán nem, hogy milyen titkot rejt ez a két szobor! Enikő hallotta egykor a szigetvári vár idegenvezetőjétől, hogy amikor ezt a parkot a törökök igényelték, akkor feltételként kapták Zrínyi szobrának felállítását is. Először mégis csak Szulejmán érkezett meg, így avatták fel a parkot. Több éves huzavona után végre megjött Zrínyi is, ám a kezdeti öröm hamar alább hagyott. Kiderült, műanyagból formálták meg, és csak a festék bronz rajta. Bezzeg a szultán teljes egészében bronzból készült!
A felállítás után egyszer eljött a török attasé, és dühösen vette tudomásul, hogy a szobrász hibájából a magyar emlékmű magasabb lett, mint a nagy szultán. Azonnal egy követ tetetett alá, így most körülbelül azonos magasságból szemlélik a messzeséget.
   Ezeket az információkat ellenőriztük most, és való igaz! Megkopogtatva a szobrokat érezhető a műanyag és a fém közötti különbség, és a kő is azonnal szemet szúrt. Már többször jártam itt, eddig mégsem lettem figyelmes ezekre az érdekességekre. Gondolom nem vagyok ezzel egyedül, ezért osztottam meg veletek is. Ha arra jártok, vizsgálódjatok ti is. Ez ám a barátság ékes bizonyítéka, nem de?

3 megjegyzés:

-Apa54 írta...

Álságos egy történelmi barátság ez. A törökök egyáltalán bocsánatot kértek azokért a szenvedésekért, amit 150 év alatt okoztak nekünk? Lehet, de én nem tudok róla. Akárcsak a Musza Dagért kértek egyáltalán bocsánatot az örményektől? Még ha keresztényi neveltetésem miatt megbocsátok annak, aki megölte apámat, anyámat, rám gyújtotta házamat, barátkozni azért nem fogok vele. A barátságnak azt venni alapjául, hogy a nagy magyarjainknak adtak száműzetésükben lakhelyet, az én szememben még nem elegendő. Nagyon valószínű nem én vagyok ezzel így. II János Pál pápa is megbocsátott merénylőjének a török Mehmet Ali Agca-nak, de ettől még barátátok nem lettek.

Mária írta...

Köszönöm az infót én is megnézem ha arra járok majd egyszer.Már régen volt,hogy arra voltunk. remélem talán hamarosan elmegyünk mi is.

Névtelen írta...

http://sketchup.google.com/3dwarehouse/cldetails?mid=3101563be9742c4795797302f9d9da96

Megjegyzés küldése