2010. május 30., vasárnap

Gyermeknapra!




"A gyermek szeme a jövő tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja."
Juhász Gyula

  Ma különleges napot ünnepelhetünk, a gyemeknapot. Nemcsak ezen a napon, de ma különösen nagy szeretettel kell odafigyelnünk azokra a kis emberkékre, akik ha felnőnek, egyszer talán bennünket kell majd segítsenek. Addig is mi segítjük, gondozzuk őket, és mindezt nagy szeretetben kell tegyük! A gyermeknap története egészen 1920-ig nyúlik vissza. Elsőként Törökországban került sor a megünneplésére, később azonban az ENSZ létrehozta az Egyetemes Gyermeknap intézményét, s ma már a világ legtöbb országában sor kerül a megünneplésére. Az ünnep világkörüli útja 1955-ben indul el, azóta már szinte minden országban népszerű és elfogadott. Hazánkban 1931 óta ünneplik a Gyermeknapot, minden évben Május utolsó vasárnapján. A kezdetekkor még "Gyermekek Hete" volt az ünnep neve.
   A legnagyobb öröm a gyerekek számára az odafigyelés és a szeretet. Mi talán sokszor ott hibázunk, hogy -persze, anyagi helyzettől függően-, sokszor méregdrága kütyüket nyomunk a gyerek kezébe ajándékként, és a következő percben már nem is figyelünk rájuk. A legnagyobb jó szándék mellett sem figyelünk arra, hogy akit a legjobban szeretünk a világon, kellő figyelmesség hiányában valójában mennyire boldogtalan. A gyermekeknek biztonságra, védelemre, szeretetre és megbecsülésre van szükségük. Arra, hogy engedjük őket létezni, és gyönyörködjünk abban, ahogy személyiségük kibontakozik. Ma szeretetből adjuk nekik a legtöbbet, vigyük el őket kirándulni, hallgassuk meg őket, beszélgessünk, játszunk velük. Én is gondolok rátok kedves kis tanítványaim, érezzétek jól magatokat ma, és minden más napon!

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért

Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek.

3 megjegyzés:

Richmelo írta...

Elmosta az eső a Toponári Bucsút... xD[ezér a megjegyzésér tom nem kapok Grammyt ;) ]

Apa54 írta...

Bár gyerek már régen voltam, de videó és a vers miatt határozottan kellemes volt nekem is a hétfő reggeli indítatás. Jóskám, köszönöm.

MJ írta...

Csorba Piroska - Mesélj rólam

Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam,
és tehozzád hogyan szóltam
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam,
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél?
Meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem,
úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor
még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?

Mesélj anya!
Mesélj rólam.
milyen lettem, amikor már
megszülettem?
Sokat sírtam, vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
- Ha én nem lettem volna,
akkor is szerettél volna?

Megjegyzés küldése